A gazella évszázadai

…Und der Knabe ging zu jagen,
Und es treibt und reißt ihn fort,
Rastlos fort mit blindem Wagen
An des Berges finstern Ort;
Vor ihm her mit Windesschnelle
Flieht die zitternde Gazelle.

Schiller (1759 – 1805): Der Alpenjäger [1]

…S ment az ifjú a hegyekbe,
Hajtja, űzi őt a vágy
Fáradatlan, messze, messze,
Éjsötét szurdékon át;
Lépte zaján zerge retten
S fut a szélnél sebesebben.

Schiller: Az alpesi vadász
Rónay György (1913 – 1978) fordítása[2]

Az Alpokban nem él gazella, Schiller korában sem élt. Rónay György értő fordításában zergeként szerepel. A két állat nyilvánvaló különbözősége és különbsége dacára meglehetősen közeli rokonok (mindketten a tülkösszarvúak családjába tartoznak), de ami a valóságban Rónay Györgyöt inspirálhatta, az az Apostolok cselekedetei 9. fejezetének részlete a Szent Péter által feltámasztott Tábitháról[3]:

36Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.

1 Raising_of_Tabitha_Masolino_da_Panicale_1425

Masolino da Panicale (1383? – 1447?): Tábitha feltámasztása (1425)

3 zerge_tatra

zerge

valaszto

A tábitha káldeus nyelven gazellát jelent[4], a dorkas ógörögül őzet is, gazellát is[5]. Az Észak-Afrikánan élő dorkászgazella (Gazella dorcas) a nevébe sűríti a régi görög és mai nemzetközi nevet. De nézzük közelebbről a gazella szót.

2 Dorcasgazelle

Dorkászgazella (Gazella dorcas)

Eredete az arab ghazal, gazella, ghazala, nőstény gazella.[6] Nincs rá közvetlen bizonyíték, hogy a valóságban is létezett volna az arab gazella, melyet a fáradhatatlan ottani schilleri vadászifjak írmagostul kiirtottak[7], de arab területeken sokfelé él a hegyi gazella (Gazella gazella) egy alfaja.[8]

4 Gazella_gazella hegyi

Hegyi gazella

Az őzt Szíriában gyakran szintén ghazalnak hívják.[9] Az arab ifjak azonban többet is láttak puszta prédánál a gazellában. A gazella az arab költészet központi szereplője, sudár alakjával, de leginkább elbűvölő pillantásával magától értetődően kínálkozik a szerelmes ifjaknak hasonlatul a szeretett lányhoz. Abd al-Malik ibn Marvan (646 – 705) omajjád kalifa ezekkel a szavakkal bocsátotta szabadon az általa korábban foglyul ejtett gazellát – és, talán nem visszaélés a feltételezés, magát a szeretett kedvest is:

Sose félj, Leila képmása!
Mert én ma barátoddá válva,
Ó, láncaidból kiengedlek,
Leila kedvéért, örökre![10]

A mohamedán világ költészetében azonban a gazella nem áll meg az ihletforrások szintjén. Az egyik legfőbb, egyben legszövevényesebben szerkesztett verstípusa a ghazal. A nyelv kutatói megállapítják, hogy a ḡazal szó a „pörgésre” megy vissza.[11] Így nemcsak a „pattogó gazellák” neve alapjául szolgált, hanem a férfiúi nem örök „pörgésének”, udvarlásainak és széptevéseinek is, amelyből erotikában gazdag szerelmi költészet fejlődött ki, ám amiből sohasem veszett ki teljesen a ghazal mint gazella sem. A ghazal közvetlen származásának lehetséges magyarázatát a műfaj beható ismerője és kutatója, ifj. Elizabeth T. Gray úgy foglalja össze, hogy az vagy a gyakran erotikus hangú nasibból, azaz a hosszabb arab ódákhoz, a qasidákhoz írt előszavakból fejlődött önálló műfajjá, vagy a már teljességgel ismeretlen ősi perzsa népköltészetből, vagy a perzsa lírai költészet talált magának szigorú formát az arab költészetben.[12]
Rumi (1207? – 1273) korára a ghazal már nem kizárólag szerelmi költészetet jelentett. Ezen túlmutatva általánosabb filozófiai területekre is kiterjedt a témaválasztása. Rumi – misztikusnak mondják, de jobb kifejezés lenne rá a „XXI. századi” – a ghazal egyik legnagyobb mestere.

De mit valljak, muzulmánok…

…A kettősség nem él bennem, a két lét már közös bennem,
Az első ő, a végső ő, a külső ő, a belső ő,
Csak ő él, más tudásom nincs, imádottam megismertem,
Szerelmének kupájától vagyok részeg, s a két létet
Nem is látón, e mámorral s mulatsággal betöltettem
Kérsz, mondjam el: mit adhat örök végzetünk? – Előbb
Két telt kupát kihajtok: a bor majd felel, szivem.

Weöres Sándor (1913 – 1989) fordítása[13]

A ghazal másik kiemelkedő művelője Háfiz (1318? – 1389), aki méretében és szépségében egyaránt lenyűgöző versciklust állított össze ebben a műfajban.

Szép, kedves arc…
(338. ghazal)

…Szép, kedves arc, selyem-puha fürt dúlta fel szivem.
Részeg szem és a tiszta bor, ez gyújtja fel szivem.

Képes Géza (1909 – 1989) fordítása[14]

5 thom-gazelle

Az Afrika-kutató Joseph Thomsonról (1858 – 1895) elnevezett Thomson-gazella


[1] Der Alpenjäger

[2] Az alpesi vadász

[3] http://biblia.hit.hu/bible/21/ACT/9

[4] http://biblehub.com/greek/5000.htm

[5] http://www.merriam-webster.com/dictionary/dorcas%20gazelle

[6] http://alia-ali.com/Ghazala

[7] http://www.iucnredlist.org/details/8981/0

[8] http://www.iucnredlist.org/details/8970/0

[9] http://biblehub.com/topical/g/gazelle.htm

[10] ghazal

[11] http://www.iranicaonline.org/articles/gazal-1-history

[12] http://www.thesongsofhafiz.com/ghazal.htm

[13] Rumi

[14] Háfiz

Reklámok

5 responses to “A gazella évszázadai

  1. Szép tanulmány – csak az elején idézett Rónay-féle fordítás nem tetszik: minden benne van, csak az nem, hogy az ifjú vadászni indult

    Kedvelik 2 ember

  2. Igéző pillantások, versek. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  3. T. Tamás, ez igaz. A vers sokkal hosszabb, kifejezetten emelkedett hangú és tanulságú, de ezúttal csak a tárgyhoz kapcsolódó részlettel foglalkoztam.

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: Futólag az impaláról | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s