Kígyózás, rákozás

Raffaello (1483 – 1520): Az angyal kiszabadítja Szent Pétert (1512 k.)

Latinul az incarceratio bebörtönzést jelent. A görög kirkos, kör, karika (latin circus) szóra vezetik vissza (a magyar változatok nem vezethetők le a görögből, a latin igen). Ugyanis a karika „záródó vonal”, és aki börtönbe jut, maga is bezáródik. Ugyanígy származtatható maga a carcer, karcer, börtön szó.[1] Ennek egy változata, a cancer magát a börtönrácsozatot kezdte jelenteni, ennek kicsinyítése, a cancellus (négyzetes) hálózatot. A cancellare ige a hálózat rajzolásából indult, majd odáig ment, hogy valamit áthúzunk. A kancellálás, az angol cancel eredete itt keresendő. A chancel szentélyt jelent angolul, mivel azt a templom többi részétől egykor hálószerű függönnyel választották el. (A késő latinban a cancellus már azt a hálót jelentette, amely a templomhajót a kórustól elválasztja, mely már nem textília, hanem mívesen, hálósan kőből vagy fából kiépített szentélyrekesztő.[2])

A párizsi Saint-Étienne-du-Mont (Hegyi Szent István)-templom szentélyrekesztője

A cancellus a csont hálózatos szerkezetének, azaz szivacsos állományának anatómiai szakszava is. Hálós elválasztó tartotta távol a törvényszolgáktól, titkároktól a nyüzsgő tömegeket.

A boldog elválasztottakat hívták emiatt cancellariusoknak, mai szóval kancellároknak.[3]

A latin cancer szónak természetesen van egy másik jelentése is. A görög karkinosból ered, mely rákot jelent mindhárom értelemben: állatot, betegséget, csillagképet. (Ugyanakkor a cancellus is jelentett rákot.)

Aulus Cornelius Celsus: De medicina

Feltehetőleg az indogermán qar-tu, „kemény” szó az ős. A szanszkrit karkatah rákot, karkarah keményet jelent. Ez az angol hard, „kemény” szó alapja.[4]

Rubens (1577 – 1640): Hyppokrates (Kr.e. 460? – Kr.e. 370?)

A rák mint betegség az állat nevéből származik: Hyppokrates nevezte el a rosszindulatú tumorokat is karkinosnak, mert alakja, kinövései a rákra emlékeztették. A görög nevet Aulus Cornelius Celsus I. századi római orvos már latinul, cancerként emlegeti[5] a De medicina (A gyógyászatról) című fennmaradt művében. Nincs szó tehát arról a népi etimológiáról, hogy a rák valamiféle mozgásával, hátrahaladásával függne össze a betegség neve.
Egy másik betegségé, a herpeszé viszont, mint a latin herpes magyar változata előrehaladót jelent a bőrbetegség leírásaképpen. Egyéb bőrbetegségeket: a görögben (a szó görög eredetije a görög herpes) sömört, a latinban az üszköt is ezzel a szóval jelölték. A görög herpein „kúszni”-t jelent. Egészen a XIX. századig nem szűkült le a szó a mai jelentésére. A herpeinből lett ugyanakkor az azonos értelmű latin serpere, amiből az angol serpent, kígyó ered (és természetesen a szerpentin mint út és szerpent mint hangszer). A görög herpeton, hüllő is a herpeinből származik. Ezért van az, hogy a herpetológus nem a herpesszel, hanem a hüllőkkel foglalkozik.