A tudás fáj (konkrétan)

DUKE VINCENTIO

… Now, as fond fathers,
Having bound up the threatening twigs of birch,
Only to stick it in their children’s sight
For terror, not to use, in time the rod
Becomes more mock’d than fear’d…

Shakespeare (1564 – 1616): Measure for Measure, I/3[1]

HERCEG

… Ha szelíd apa
Nyírvesszőt vág – de csak hogy ráijesszen
A gyermekekre – s nem használja aztán:
Nem félelem – gúny tárgya lesz a virgács.

Szeget szeggel, I/3[2]
Mészöly Dezső (1918 – 2011) fordítása

1 Carpinus_betulus_gyertyan

gyertyán (Carpinus betulus)

Gyertya szavunk a török jar, világít tőből az altáji jarta, fáklya szóból a magyarba előbb dzsartaként került, majd a bekerülő szavak szokásos sorsával jutott el a mai gyertyáig. A gyertyán ennek származéka, vagy sudár alakjával, vagy azért, mert gallyaiból sokáig fáklyát készítettek.[3] Hogy miért éppen gyertyánból? Ez nem véletlen. A gyeryán tudományos neve magában is használható támpont: Carpinus betulus. A nemzetségnév kézenfekvő módon a latin gyertyán szó, mely feltehetőleg a görög karpos, „gyümölcs” leszármazottja[4], a fajnév, a betula azonban elsőre meglepő módon latinul a nyírfa (a vogul njer az ősforrás). valaszto

2 Volkov (1844 - 1920) Október

Volkov (1844 – 1920): Október

A gyertyán ugyanis a Betulaceae [5] családba tartozik. Ezen belül a mogyorófélék (Coryloideae) alcsaládjába (corylus: mogyoróbokor latinul). Mindez akkor válik érdekessé, ha visszaemlékezünk a régi rómaiak beszámolóira. Az általunk is sokszor idézett id. Plinius (23 – 79) A természet históriája [6] 30. fejezetében megnyugtató magyarázattal szolgál. A hidegkedvelő berkenyét (evvel a növénnyel már volt dolgunk) és a nyírt Galliából származtatja. A fasizmus névadójául szolgáló fascest, azaz a lictorok[7] félelmetes vesszőnyalábját (melybe a még félelmetesebb fejszéket rejtették) nyírfavesszőkből alakították ki. A nyírt a tudás fájának, Arbor sapientiænek is nevezték, a nyírfavessző ugyanis évezredekig a pedagógia alapeszközeként is funkcionált. Hajlékonyságát kihasználva fejpántokat és kosarakat is készítettek belőle. Számunkra azonban fontosabb most az, hogy id. Plinius a gallok egy érdekes alkalmazását is megemlíti: forralással bitument nyertek belőle.

3 Harriet Louise Keeler (1846k – 1921)

Harriet Louise Keeler (1846? – 1921)

4 Picasso (1881 - 1973) Sabin_nok 1963

Picasso (1881 – 1973): A sabin nők elrablása (1963)

Ám ezen a ponton Harriet Louise Keeler közbeveti [8], id. Plinius ilyenképpen a bitumen nevéből vezeti le a betula szót. Id. Plinius ilyet nem tesz, ám a latin bitumen szó éppen az ugyanilyen jelentésű gall betuból származik, és ebből nyerte nevét a betula, a nyír. Az ír beithe szó ezzel rokon, jelentése puszpáng (mellyel már szintén foglalkoztunk).[9] A Keeler által említett másik lehetőséget, hogy tudniillik a latin batuere, ütni szó lenne az ősforrás, a népi etimológiák körébe utalhatjuk. Visszakanyarodva id. Plinius összefoglalójához, kortársára, Massurius (Masurius) Sabinus jogtudósra hivatkozva elmondja, hogy a pásztorok a szabin nők elrablásának nagy lakodalmán is nyírből készített fáklyákat gyújtottak. A nyír, a mogyoró, a gyertyán olyan kátrányos anyagot tartalmaz, mely erre a célra kitűnően alkalmassá teszi.
A nyír angol neve, a birch végső visszavezetésben az indogermán bharg vagy bhereg [10], ragyogni szóra megy vissza. Ám itt nem a nyírből kivont bitumen vagy a nyírből készült fáklya, hanem a hófehér kérgű törzs játszhatott szerepet. (Ám az, hogy az ősi időkben miért a ragyogó törzsű fából kezdték kivonni a bitument, talán nem véletlen.) A kelták ritusaikban különös becsben tartották a nyírfát. Macbeth nevében a beth esetleg a betu variánsa, így Macbeth „a nyír fia”.[11] (És bár már láttuk a Kr.e. VI. században élt Ibykos versében, hogy fénylik a birs a tavaszban, a birs szavunknak sajnálatosan semmiféle kapcsolata nincs a birch-csel, eredete ismeretlen.)

A bitumen szó „ősrégen”, már 1165-ben a francia betun, béton, azaz beton szó alapjává vált, nyilvánvalóan kizárólag a szívósságára tekintettel. Ez aztán ebben az utóbbi alakjában terjedt el Európa-szerte.

5 concreto

Konkrét költészet mint stabil alap

A latin concretus [12] szó a concrescere, együtt növekedni participio praeteritije, azaz befejezett melléknévi igeneve. Az 1600-as évektől kapja fel a logika tudománya, de mint szilárd, stabil, ez lesz 1834-től a beton angol neve is. A konkréció, szó szerinti értelmében összenövés, összecsomósodás egyes ásványi formák keletkezésére utal.

6 Mn

Tengeri mikrobák által kb. tízmillió év alatt kiválasztott mangánkonkréció

Köszönetnyilvánítás: ez az írás nem lenne itt tisztelt barátom, S.N. figyelemfelhívása nélkül.

[1] http://shakespeare.mit.edu/measure/full.html

[2] http://mek.oszk.hu/00400/00493/00493.htm#1

[3] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[4] http://www.merriam-webster.com/dictionary/carpinus

[5] http://global.britannica.com/plant/Betulaceae

[6] A természet históriája

[7] lictor

[8] Harriet Louise Keeler

[9] Betula

[10] birch

[11] nyír

[12] concrete

Advertisements

5 responses to “A tudás fáj (konkrétan)

  1. Az eredeti, igencsak szerény elképzeléseket messze felülmúló… 🙂

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A birs és a becsület | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Dárius kofferje és újabb büntetések | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s