A fácán-folyó

Ókeanoszt Téthüsz megajándékozta folyókkal,
szülte a Neiloszt, Alpheioszt és Éridanoszt is,
Sztrűmónt, Maiandroszt és szülte a szépvizü Isztroszt,
Phasziszt és Rhészoszt s az ezüstszínű Akhelóoszt,
Nesszoszt és Rhodioszt és Heptaporoszt s Haliakmónt,
Grénikoszt és Aiszéposzt, Szimoeisz folyamistent,
Péneioszt, Hermoszt, szépséges Kaikosz árját,
Szangarioszt meg a nagy Ládónt és Parthenioszt is,
isteni Euénoszt, Ardészkoszt és a Szkamandroszt.

Hesiodos (Kr.e. VIII.sz. első fele): Istenek születése (Kr.e. 700 körül)
Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordítása[1]

1 sult_facan_ceklaval_es_ketfele_fugevel

Sült fácán céklával és kétféle fügével

Mai ismereteink szerint Hesiodos fenti idézetében fordul elő először a Fasis folyó neve, mely, sok későbbi forrás alapján a ma Rioninak nevezett 327 kilométer hosszú folyóval azonosítható, amely a Kaukázusban ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Más szerzők a mai Donnal azonosítják, így a miletosi Hekataios (Kr.e. 550? – 476?); arra azonban nincs adat, hogy bárki tudatos vizsgálat alapján változtatott volna a folyó azonosításán.[2]

2 Rioni_river

Herodotosról (Kr.e. 484? – 425) mondják, hogy a Fasis folyót tette volna meg Európa és Ázsia határának[3], ám ha magát a munkát, a Kr.e. 440 körül írt Történelmet nézzük, a negyedik kötetben a máskor felszabadult fantáziájú Herodotos éppen hogy rendkívül aggályos a tárgyban, mások felvetésének mondja a kijelölést.[4] Az előbb már említett Dont is tekintették a kontinensek közti határfolyónak.[5]
A Fasis szónak nincs köze a görög fasishoz, mellyel eredetileg a csillagok feltűnését jelölték.[6]

3 Lordkipanidze

Otar Lordkipanidze (1930 – 2002)

A Fasis többféle eredetmagyarázatából, melyek mindegyike valamiképpen a vízzel áll összefüggésben, a legmegbízhatóbb a térség híres kutatójáé, a grúz Otar Lordkipanidzéé, aki mindközönségesen a grúz psa, „víz” tőből vezeti le.[7] Térséget mondunk, hiszen a görög alapítású várost, ahol a folyó a Fekete-tengerbe ömlik, szintén így nevezik. A romjai mellett épült újkori város mai neve Poti.

4 Poti_center

Poti központja


5 Colchis_and_Iberia,_IV-III_centuries_B_C

A mai Grúzia a Kr.e. IV-III. században

A mai Grúzia több ókori összetevő tartományából az egyiket Kolkhisnak nevezték, erre a területre futott be az argonauták mondabeli hajója az aranygyapjúért a Fasison.[8]

6 Draper 1864 - 1920 1904

Draper (1864 – 1920): Az aranygyapjú (1904)

A fácán szó a Fasisból ered, mert partjainál igen gyakori madár volt. (Az angol pheasant t-je afféle szavak analógiájára keletkezett ragadványbetű, mint pl. a tyrant, zsarnok.)[9] Martialis (38? – 104?) több epigrammájában is előfordul, így a III. kötet 68. verse Kolkhis gonosz fácánját emlegeti (impiorum phasiana Colchorum)[10], a XIII. kötet 72. verse pedig a fácánról így szól:

Argoa primum sum transportata carina:
ante mihi notum nil nisi Phasis erat.
[11]

Először argoszi hajóval hoztak,
Előtte csak a Fasisról tudtam.

7 Phasianus_colchicusA fácánok különös gyakorisága Kolkhisban a középkorban is közhelyszámba ment, az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) is megemlíti (kis döccenővel) az Etimológiáiban[12]:

„A fácán neve a görög szigetéből, Fasiséból származik, ahonnan behozták.” (XII/VII/49)


A fácán tudományos neve, melyet Carl von Linnétől (1707 – 1778) kapott 1758-ban, ezek után kevéssé meglepően Phasianus colchicus.[13]


[1] http://mek.niif.hu/06200/06221/06221.htm#1

[2] Fasis

[3] Európa és Ázsia határfolyója

[4] Herodotos: Történelem, IV. kötet

[5] http://www.europa-asia.info/eng/raspol.htm

[6] phase

[7] Otar Lordkipanidze

[8] Az aranygyapjú elrablása, 3. rész

[9] pheasant

[10] Martialis: Epigtammák, 1.

[11] Martialis: Epigrammák, 2.

[12] Etimológiák

[13] https://data.nbn.org.uk/Taxa/NHMSYS0000530559

Advertisements

One response to “A fácán-folyó

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s