Városokról és kelmékről

1 Ankyra_Augustus

Augustus temploma Ankyrában

Az angóraipar, mely nemesített angórakecskék szőrét dolgozza kelmévé, hosszú időn át virágzott az ősi Ankyrában, vagyis a mai Ankarában, ahonnan neve is származik. Minden kétséget elűz az angórakecske török neve: Ankara keçisi. Angórakecskéket a XVI. században hoztak át Európa nyugatibb régióiba.

2 angorakecske

Angórák: kecske, macska

Ugyancsak török származású a hosszúszőrű angóramacska.[1] Népszerűsége azok után áldozott le, hogy a perzsa macskából kinemesítettek egy még hosszabb szőrű fajtát. „Eredetinek” a felemás szeműeket tartják, és ez az „igéző” pillantás fenntartja a macskabarátok érdeklődését. Később sok egyéb állatfaj hosszú szőrű, kinemesített (?) fajtáját is angórának keresztelték el.

3 guineapig

Angórák: tengerimalac, nyúl, hörcsög

Az angórakecske finom szőrére már közvetlenül a behozatala után alkalmazták a moher vagy mohair szót, mely arab eredetijében mukhayyar, „kecskeszőrből készített kelme”, ami már az arabban is elvont kifejezés a khayyarából, melynek jelentése: „választotta”. Az olaszba mint mocaiarro került át, a középfranciába mint mocayart. A „szőr”, hair angol szó alakította ki ebből a mohairt, amit a franciák moirévé torzítottak. Ezt később az angolok visszavették.[2] De a moiré már másféle anyag: rongygörgetéssel előállított nagy értékű selyemféle. Újabb kori jelentését a finom ruhaanyag fényelhajlítási tulajdonságainak köszönheti. Amikor képek számítógépi másolásakor, digitalizálásával, vagy egymásra helyezésével hasonló fizikai természetű, de ebben az esetben nem a fényűzés jelének, mint inkább bosszantónak mondható vonalak jelentkeznek, ezeket is moirének nevezik.

4 portrait-of-princess-di-sant-antimo

Hayez (1791 – 1882): Sant’animo hercegnője


5 great-mosque-of-gaza-facade 1917 brit bombatamadas

A gázai nagymecset brit bombázás után 1917-ben

Az egykori gézipar központjának sokáig Gázát hitték.[3] A mai, leszűkült felhasználási területével szemben a középkorban ruházatként használták, olcsó selyempótlékként. Feltehetőleg nagyobb bálákban szállíthatták, mert a neve a perzsa kaž, „hajlított” szóból ered. Ebből ered az arab qazz szó, amivel a durva selymet jelölték, és ezt adták tovább a spanyoloknak gaza formában. A francia gaze alakból származik az angol gauze [4] és a német Gaze, innen ered a mi géz szavunk is. Teljességgel kizárható, hogy Gáza neve a „géz”-ből származna, ahhoz túlságosan ősi (akkor is, ha ébredhet bizonyos távoli képzettársításunk nyírásokkal):

21De a Filiszteusok megfogták őt, és kiszúrták szemeit, és levezették őt Gázába, és ott megkötözték két vaslánccal, és őrölnie kellett a fogházban.
22De az ő fejének haja újra kezdett nőni, miután megnyíretett.
Bír16 [5]

6 blinding_of_samson

Rubens (1577 – 1640): Sámson megvakítása

Az arab qazz elviekben származhatna közvetlenül Gáza nevéből, de a francia Centre National de Ressurces Textuelles et Lexicales egyetlen határozott kézmozdulattal a bizonytalan eredetű szavak körébe utalja a gézt a kétféle eltérő eredetmagyarázat miatt, felvetve, hogy semmiféle adatunk nincs Gáza esetleges géziparáról. Ugyanitt azonban meglepő tényekkel találkozunk a szó európai penetrációjáról. Először Bolognában merül fel garza alakban 1250-ben (majd Rómában is 1361-ben), ám 1279-es előfordulását kedvelt Budapestünkhöz köti.[6] Tekintsünk el kegyesen attól a röpke 594 évtől, ameddig 1279-ben kezdődően várni kellett Buda és Pest egyesítéséig, és vizsgáljuk meg röviden, mi is történt Budán 1279-ben.

7 Kun_L_szl_Thuroczy

IV. (Kun) László (1262 – 1290) a Thuróczi-krónikában (XV. század)

IV. (Kun) László királyunk addigra teljesen „felvette a kunok életmódját”, amivel azt jelölik, uralkodói teendőinek ellátása helyett szívesebben mulatozott kun barátai társaságában. Ez már Európa-szerte megütközést váltott ki, olyannyira, hogy az egyház egy közismerten kemény embere, Fülöp fermói püspök tendenciózusan Budára zsinatot hívott össze. A zsinat munkáját a király gyerekes módon zavarta, például megnehezítette az összegyűlt püspökök élelmiszerellátását. Később ezért pironkodásra kényszerült – talán azért is, mert a zsinat tanácskozásai és határozatai csak érdekeit sértették, méltóságát nem – , de a méltatlankodó I. Rudolf császár (1218 – 1291) és Anjou Károly (1226 – 1285) haragját csak különféle ígéretekkel sikerült lecsillapítania: kórházat alapít és finanszíroz, valamint fokozza az eretneküldözést.[7]
A zsinat egyfelől megtiltja a keresztényeknek, hogy zsidókkal barátian érintkezzenek és velük egy fedél alatt lakjanak (akkoriban mindkettő teljességgel közkeletű volt).[8] Előírta az anyakönyvvezetést, az egyházat és papjait felmentette az adófizetési kötelezettség alól (voltaképpen egy ősi jog helyben hagyásáról van itt szó, de nyilvánvalóan sértette a királyt), és több szigorítást vezetett be az egyház életébe. Eltiltotta a papokat a borkiméréstől, intette őket, figyeljenek oda az ereklyék hitelességére, és, ami kis oknyomozásunkat különösen érinti, tartózkodjanak a fényűző ruházattól.[9] valaszto

8 Charles_Du_Fresne,_Seigneur_Du_Cange_-_Imagines_philologorum

Charles du Fresne, Cange sieurje (1610 – 1688)

Helyben vagyunk. Charles du Fresne, Cange sieurje, aki a Gáza ~ géz leszármazás híve volt – mint korában mindenki, aki ezzel foglalatoskodott – , idézi a Budai Zsinat szóban forgó határozatát[10]:

Concilium Budense ann. 1279. cap.61:

Statuimus, quod omnes in Monasterio, vel regulari Canonica, indifferenter uno et eodem vestiario induantur: prohibentes expresse, ne quis eorum vestes aliquas alicujus coloris, nisi tantummodo albi, vel nigri, seu grisei habere prasumat, in quibus brunetam nigram, Gazzatum, et alium quemcumque pannum notabiliter delicatum interdicimus universis.

Úgy határozunk, hogy a kolostorok lakói éppúgy, mint az egyházi rend többi tagja, egyenruhába kell öltözködjék: kifejezetten megtiltjuk bármely öltözéküknek a fehértől, feketétől, szürkétől vagy sötétbarnától eltérő színét, a gézből varrt öltözéket és bármely egyéb, puha ruhát különösen és egyetemesen betiltjuk.

Magát a gézt selyemből vagy lenből szőtték a sieur szerint.

9 Seignac_Guillaume_Solitude

Seignac (1870-1924): Magány (gézruhában)


10 Híd a Tigrisen Mosulban IVH

Híd a Tigrisen Mosulban az I. világháború alatt

 Al-Mawsul arabul annyi mint „összekapcsolt”. Így nevezték a mezopotámiai Mosult (Ninive fővárosát) a Tigris két partját összekötő hídról és gázlóról.[11] A város olasz nevéről, Mussolóról nyerte az ottani híres muszlinipar terméke a nevét.[12] A muszlin, ez a finomszövésű pamutféle olaszul mussola, kedveskedően mussolina. Ha a szó ismerősen cseng, ne lepődjünk meg: innen ered a Duce (1883 – 1945) vezetékneve.[13] A „Mussolini” Emilia-Romagnában (vagyis Mussolini szűkebb pátriájában) az ottani muszlinmanufaktúrák miatt gyakori családnév volt.

11 Marie_Antoinette_in_Muslin_dress Vigee Le Brun 1783

Vigée Le Brun (1755 – 1842: Mária Antónia (1755 – 1793) (muszlinban)


[1] angóra

[2] mohair

[3] A Treatise

[4] http://www.yourdictionary.com/gauze

[5] http://biblia.hit.hu/bible/21/JUG/16

[6] http://www.cnrtl.fr/etymologie/gaze

[7] The Inquisition of the Middle Ages, II

[8] http://www.elib.hu/04000/04093/html/szocikk/10774.htm

[9] http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/016/pc001671.html#9

[10] http://ducange.enc.sorbonne.fr/GAZZATUM

[11] Mosul

[12] muslin

[13] Olasz vezetéknevek

Advertisements

5 responses to “Városokról és kelmékről

  1. “Amikor képek számítógépi másolásakor, digitalizálásával, vagy egymásra helyezésével hasonló fizikai természetű, de ebben az esetben nem a fényűzés jelének, mint inkább bosszantónak mondható vonalak jelentkeznek”

    Tippem szerint itt diffrakciós vonalakról lehet szó, amit fényinterferencia okoz.

    Kedvelik 1 személy

  2. Nagyon szeretném egyszer úgy istenigazából megérteni, mi a különbség a szín és a hang között. (Magyarázni tudom, csak nem értem, mint az egyszeri rabbi.) Lehet, hogy ez a zaj a képen közelebb visz hozzá.

    Kedvelik 1 személy

    • Bizony közelebb visz, kedves Irodalomtanár, mert ha igazam van a fényinterferencia ügyében, akkor ez a fény hullám természete miatt van, és a hang is hullámjelenség. Ám az előbbi transzverzális elektromágneses hullám, míg az utóbbi longitudinális gázhullám.

      Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Szavak szülővárosai | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s