Lazacos zsömle

1 lazacos zsomleSok irányból kell elindulnunk, ha el akarunk jutni a lazacos zsömléhez.
A „lazac” nyelvfejlődése nyílegyenesnek mondható (legalábbis eddigi tapasztalatainkhoz képest): az indoeurópai laksból származik a német Lachs[1], a cseh és szlovák losos, ahonnan mi is átemeltük.[2] Az óangolba laexként került be, de onnan a latin salmo kiszorította, így jött létre a mai salmon szavuk. A latin eredetit a salire, ugrani szóval próbálják összehozni.[3]
A latin simila, finomliszt szóból jött létre a középfelnémet semele, ebből a német Semmel, amiből a magyar „zsemle” és „zsömle” szokásosnak mondható hangátalakulások révén keletkezett.

2 Kitaibel Pál (1757 – 1817)

Kitaibel Pál (1757 – 1817)

Ennyivel természetesen nem érjük be. Bártfa környéki utazása alkalmával a „magyar Linné”, Kitaibel Pál 1813-ban a zúgókban általa addig nem látott halra figyelt fel. A hal a márnához hasonlít, de annál jóval kisebb, 20 cm-nél rendszerint nem nő nagyobbra.[4] Mint Kitaibel (latinul) írja, a halat a szlovákok mrenkynek hívták.[5]

valaszto


Márna szavunk a szláv, többek között szlovák mrena szó alakulata (így tehát Kitaibel halát ennek kicsinyítő képzésével illették) – ám a szlovákok csodálkoznának a nyelvfejlődésnek ezen a fordulatán, mert a márna szót maguk is használják, de „hiú” jelentésben.


3 Petényi Salamon János (1799 – 1855)
Petényi Salamon János (1799 – 1855)

 Kitaibel halvizsgálatai elvesztek, de a halat Petényi Salamon János természetbúvár 1837-ben újrafelfedezte a Poprádban, majd sorozatban más vizekben is, és a hal elküldésével segítségére volt barátjának, Johann Jakob Heckelnek, aki 1847-ben önálló fajként írta le, és annak tiszteletből a Petényi-márna, Barbus petenyi nevet adta (a vízkeresztségben), ám később ezt alfajként a Barbus peloponnesius alá sorolták (Barbus peloponnesius petenyi). Túl (vagy innen?) a tudományos leíráson, a halat nemcsak a szlovákok ismerték, hanem a szászok és a magyarok is: selming szavunk 1529-től már dokumentált, ebből „szemling”, „huhó szemling” és „semlyéng” lett (számos oldalági nyelvváltozattal).

4 Johann Jakob Heckel (1790 – 1857)

Johann Jakob Heckel (1790 – 1857)

A magyar nevek alapjául közvetlenül feltehetőleg a szász Semleng, erdélyi szász Semlenk névváltozatok szolgáltak. Ugyanakkor német nyelvtudósok körében teljes a bizonytalanság a szavuk eredetéről; szláv hatásra gyanakodnak.[6] A székelyeknél zsömlénk alakot vett fel, ahol aztán, mivel ragnak érezték, zsömlévé, zsömlehallá fogyott és hízott. A régi románba innen vagy közvetlenül az erdélyi szászból ment át különféle alakokban. A halat azonban összekeverték a lazaccal[7] (talán a kereskedés ravaszkodásai folytán, talán a latin salmo rokon hangzása alapján). Így találkozik a nyelvfejlődésben a zsömle és a lazac.

5 Barbuspetenyi

Petényi-márna, avagy zsömlehal

6 Poprad_(Leluchow)

A Poprád folyó


Függelék gyanánt lássunk néhányat Kitaibel Pál találmányaiból, illetve az általa elsőként leírt élőlényekből.

Nehézfémsó-szappanok

8 klormesz

Egy másik Kitaibel-lelemény

valaszto

Kitaibel egy Piller Mátyástól (1733 – 1788) kapott nagybörzsönyi ezüstércben 1785 körül másfajta fémre is bukkant. Ezt később azonosították a Franz-Joseph Müller, Reichenstein szabadura (1740? – 1826?) által 1782-ben Facebányán felfedezett tellúrral. Kitaibel elismerte a szabadúr elsőbbségét, de Martin Heinrich Klaproth (1743 – 1817), az urán, a cirkónium, a titán és a cérium társfelfedezője tett egy bágyadt kísérletet arra, hogy Kitaibel neki megküldött beszámolója alapján, feledékenységre hivatkozva, magának vindikálja az elsőbbséget.

(Kitaibel, Piller, Müller, Klaproth és a tellúr)

10 Kitaibela vitifolia Kitaibel-mályva

A Kitaibel által leírt számos növény egyike: Kitaibel-mályva (Kitaibela vitifolia)

11 guzueger (Mus spicilegus)

Güzüegér (Mus spicilegus) Budapesten. Kitaibel beszámolója után tudományosan Petényi írta le elsőként

12 pannon_gyik Ablepharus_kitaibelii

Pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) Törökországban


[1] http://cs.wiktionary.org/wiki/losos

[2] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[3] salmon

[4] Herman Ottó: A Petényi márna

[5] http://www.matud.iif.hu/08aug/04.html

[6] Bizonytalanság a ”Semling” szó eredete körül

[7] Állatnevek enciklopédiája

Advertisements

4 responses to “Lazacos zsömle

  1. Szóval zsömlés zsömle.

    Kedvelik 1 személy

  2. “Az aranyborjúnak csupán a farka van Körmöcön, de a feje Nagybörzsönyben!” (Idézet a Börzsöny útikalauzból, emlékezetből.) A késő középkorban virágzó aranybányászat volt Nagybörzsönyben.

    Más: Facebánya anyakönyve lenne korunk népszerű Facebook-ja?

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: Cinóber, sárkányvér, jakabfű-lepke | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s