Kacsák és ellenkacsák

Milyen édes fuvallat száll fel ajkairól! Édesebb az az alma és a galagonya illatánál is! De mégsem merem megcsókolni: csókja a szívemig szúr, és megőrjít, mint a friss méz!

Longos (II.sz.): Dafnis és Kloe

0 PontusAmint azt Xenofon (Kr.e. 434? – 355) részletesen leírja az Anabázisban (Felvonulás)[1], ifj. Kurus (Kyros, †… Kr.e. 401)[2] görög zsoldosokat toborzott bátyja, II. Ardasir (Artaxerxes Memnon, Kr.e. 453 – 358) perzsa király ellen. Kr.e 401-ben ugyan győzelmet aratott, de tőrbecsalták, így esett a mintegy 11 500 zsoldos[3] vezetésének feladata Xenofonra, aki hazatérést tanácsolt. 4000 km hosszú úton, ellenséges környezetben vonultak vissza, mikor a fáradságos – de még távolról sem lezárult – kalandsorozat után Thekhes (ma: Madur) hegyénél Trapezunt térségében megpillantották a Fekete-tengert.

1 Bernard Granville Baker Thalatta 1901

Baker (1870 – 1957): “Thalatta! Thalatta!” (“A tenger! A tenger!”)

2 Trabzon

A Fekete-tenger Trabzonból

Ekkor azonban kínos meglepetés érte őket.

Egyébként nem volt ott semmi, amit megcsodálhattak volna, csak rengeteg méhkaptár, és azok a katonák, akik a lépes mézből ettek, mind megzavarodtak, hánytak, és hasmenésük volt, és nem tudtak megállni a lábukon. Aki keveset evett belőle, olyan volt, mintha rettenetesen berúgott volna, aki pedig sokat, az őrültnek tűnt, és nem kevesen el is pusztultak. Legtöbbjük úgy feküdt ott, mintha csatát vesztettek volna, és szörnyű kedvetlenség lett rajtuk úrrá. Másnap nem halt meg senki, és szinte egyazon órában tértek mind eszméletre, a harmadik és negyedik napon pedig felkeltek, mintha mérgezésből gyógyultak volna ki.

Fein Judit fordítása [4]

A pontusi méz csalta lépre őket. A bolondmézmérgezés jellegzetes elválasztási tünetei a fokozott nyáltermelés, verejtékezés; előfordul hányinger, izomgyengeség; és ami végzetes is lehet, az a keringési rendszert ért támadás: alacsony pulzusszám, lezuhanó vérnyomás.[5]

3 Dicte-BARLANGJA

Zeusz szülőhelye

A méz kultúrtörténete ősi korra nyúlik vissza a görög emlékezetben: főistenük, Zeusz a kelet-krétai Dikte barlangjában – képzavarral! – látta meg a napvilágot, ahol, a bőséges méztermő helyen a legendás két csodaeledellel: a „Gondoskodó”, Amaltheia kecske tejével és mézzel táplálta őt Melisseus (neve maga is Méz) krétai király két leánya. Zeusz nem maradt hálátlan: az általa meggyilkolt Amaltheia szarvából készítette a bőségszarut, bőréből a híres pajzsot, Egist.[6]

4 Cueva_arana_svgA mézet – legalábbis spanyol földön – az ember legalább tízezer éve gyűjti, amint az a Pókok Barlangja falfestményein is látható. Magának a méznek a kultúrtörténete roppant. Mind a mesevilágban, ezen belül a művészetekben, mind a méztermelői gyakorlatban.

6 ColumellaAz I. századi Lucius Junius Moderatus Columella a De re rustica (A mezei gazdaságról) című alapvető mezőgazdasági művében fontos útmutatókkal szolgál többek között a méhészeknek is.[7]

valaszto

Figyelmünket a pontusi mézre összpontosítjuk, melyhez a nektárt kétféle növényről: a pontusi havasszépéről, illetve a sárga havasszépéről gyűjtik a méhek. Hatása erősen függ attól is, mennyire egynemű terepről gyűjtöttek anyagot: a lépben sejtről sejtre változhat a pontusi méz méregtartalma.[8]

7 pontusi havasszepe

pontusi havasszépe

8 Rhododendron_luteum_(flower) másolata

sárga havasszépe

A havasszépe a rhododendron magyar neve. Néhány fajnak Linné (1707 – 1778) adta a rhododendron, rózsafa nevet 1753-ban, noha a virág nyilván se nem rózsa, se nem fa. Előtte, 1735-ben néhány más fajt azaleának keresztelt (a görög szárazság szóra[9] utalva, mivel a növény a homokos, száraz talajt kedveli). Később ezeket a fajokat egyetlen csoportba sorolták, melyeket az időrendiség elvével sem törődve a helytelen rhododendron névvel illették. A kertészet azonban mind a mai napig megőrizte az azalea nevet is.[10]

9 Asa_Gray_(1841)

Asa Gray (1810 – 1888) 1841-ben

A rhododendronok méreganyaga a tiszteletből a békés természetű botanikusról, Asa Grayről elnevezett grayanotoxin. Szédületes hatását feltehetőleg már az ógörög vallási szertartásokban is felhasználták.[11]

10 grayanotoxin

grayanotoxin – ép elmével sem könnyű megfejteni

valaszto

Lehetetlennek tűnik megállapítani, ki írta le először a pontusi méz hatását, tekintve, hogy előfordul Ál-Aristotelesnél. Ál-Aristoteles (Ál-Filonhoz hasonlóan, akivel már találkoztunk) ugyanis nem ember, hanem egy mintegy kétezer évre kiterjedő spontán vállalkozás. Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) tanítványai indították: egyes írásaikat mesterük neve alatt tették közzé. A szemérmetlenség vitathatatlan tetőpontja, egyben a nagyívű vállalkozás utolsó pillanata az 1684-ben kiadott angol szexkönyv, melynek a csábító Aristoteles mestermunkája címet adták.[12]

5 Masterpiece1704edition

A már címében is biztató ál-aristotelesi mű, a De mirabilibus auscultationibus (Csodás hallomásokról) taszító szagúnak írja le a produktumot, mely megfosztja érzékeik birtokától az egészségest, ám az epileptikusokat teljességgel meggyógyítja.

valaszto

11 Buxus sempervirensA túlzónak tűnő beszámoló – már annak igaz volta esetén – a mai civilizáció számára végzetesnek bizonyulna, hiszen Ál-Aristotelesünk ennek a méznek a forrásául a ma közkedvelt buxust, azaz puszpángot jelöli meg.[13]

2 ViennaDioscorides_mandragora
Pedanios Dioskorides (40 – 90) mandragórát vesz át

Szicíliai Diodoros (†… Kr.e. 21) szintén megemlékezik a pontusi méhek tudományáról Bibliothéké (Könyvtár) című nagyszabású művében, ugyancsak Pedanios Dioskorides De materia medica (Gyógyászati anyagok) című, nagy hatású, de csak másolatokban és részletekben fennmaradt könyvében.[14]  Az ókor nagy természetbúvárának, id. Pliniusnak (23 – 79) A természet históriája című műve szintén foglalkozik a pontusi mézzel.[15]  Claudius Aelianus (170? – 235?) már melléknevében is „méznyelvű” (Meliglossos); az Állatokról szóló műve (De natura animalium) szintén megemlíti a kellő időben, mennyiségben, és a megfelelő személynek adagolt pontusi méz gyógyító hatását is, sőt napsütés okozta leégés gyógyítására is javasolja.[16] A X. századtól szerkesztett nagy bizánci lexikografikus mű, a Geoponika (Földrajzi munka) is beszámol róla.[17]


A második nagy történelmi bevetéséről Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) a Geografika hypomnemata (Földrajzi feljegyzések) XII. könyvének 3. fejezetében ír.[18]

12 Mithridates

VI. Mithridates Eupator (Kr.e. 132 – 63)

A heptakometosok vad hegyi törzsének sikerült csellel lemészárolniuk a pontosi király, VI. Mithridates Eupator (Jó atya, esetleg Jó atyjú)[19]  ellen (a harmadik mithridata háborúban) felvonuló Pompeius (Kr.e. 106 – 48) három szakaszát. (Pompeius fejéről már megemlékeztünk.) Az út mentén kupákban pontusi mézet helyeztek el, és az „őrület” határára sodródó katonák könnyű prédául estek. (Jegyezzük meg, hogy tényleges halálos mérgezésről egyedül Xenofonnál olvasunk.) Magát VI. Mithridates Eupatort Pompeiusnak sikerült mégis legyőznie. Ám a mérgekben bővelkedő Pontos királyának mégsem sikerült megmérgeznie magát, amint arról – kisebb eltérésekkel – Cassius Dio (155? – 229?) a Róma története XXXVII. könyvének 13. fejezetében[20], illetve Alexandriai Appianos (95? – 165?) a maga Római történetének 111. fejezetében[21] hírt ad. VI. Mithridates Eupator ugyanis egész felnőtt élete folyamán ellenmérgeket fogyasztott, és így a pontusi méz nem hatott rá. Számos leírás maradt fenn erről az ellenméregről, melynek 54 komponenséről és azok bűvös arányairól id. Plinius A természet históriája XXIX. könyvének 24-25. fejezetében a szkeptikus gúny hangján szól.[22]

13 pontusi kacsa

pontusi kacsa

Az alkotóelemek közül a legfontosabb a pontusi kacsa vére. A pontusi kacsa húsa, akárcsak a pontusi méz, mérgező, csakhogy ez a méreg halálos. A pontusi kacsát ugyanis bürökkel etetik. A kacsa vére azonban mind a saját húsa, mind a pontusi méz, mind sok egyéb méreg ellen is kiváló hatású. A téma irodalma kiterjedt, az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) is ismerteti az Etimológiáiban.[23] A kacsa vére, esetleg keleti örökségképpen, sok nép feketelevesének alkotója.
A sok összetevőjű szerek mindig azt a gyanút ébresztik, hogy itt nem a tudomány átadásáról, hanem annak elrejtéséről van szó, mint a középkori híres boszorkányfőzetekben, amelyekben az egy-két bódító adalékot (beléndek, mandragóra, ópium) ügyesen leplezték éjfélkor szedett varjúhájakkal.

15 Tacuinum sanitatis_XI sz

Terjékárusító. Tacuinum sanitatis, XI. sz.

A feltételezés nem alaptalan, ugyanis VI. Mithridates Eupator ellenmérge, a mithridatum, melyet, hogy-hogy nem, még halála után szűk kétezer évvel is alkamaztak, a theriake („mérgező állatok elleni szer[24]) nevű általános antidotum- (ellenméreg-) csoportba tartozott, és amelyek rendszeres alkotóeleme volt az ópium.[25] 14 Hospices_de_Beaune

A theriake szép magyar neve terjék.[26] Így tehát VI. Mithridates Eupatornak végül a hagyományosabb vas oltotta ki eseményekben gazdag életét.

16 Mithridatum_Drug_Jar,_Annibale_Fontana 1580_90

Fontana (1540–1587): mithridatumtartó tégely, 1580-as évek

Beethoven (1770 – 1827) kilenc napos volt, amikor az egyik legtekintélyesebb itáliai színházban, a milánói Teatro Regio Ducalban sok küzdelem után, de hatalmas sikerrel bemutatták a tizennégy éves Mozart (1756 – 1791) operáját, a Mitridate, re di Pontót K87 (74a).

17 deli_bal

deli bal

Az ember évezredekig beérte a pontusi méz ellenmérgének kábító hatásával. Mára ez már kevésnek bizonyul: élelmes törökök magával a pontusi mézzel, a deli ballal („őrült méz”) bódítják magukat és a nemzeti szokások iránt érdeklődő turistákat. Alkoholba keverve mondják izgatónak, bár, a hatása inkább leverő, mint feldobó. Már Európa „belterületén” is rendre kórházba kerülnek a kíváncsi természetűek.[27]


[1] http://mek.oszk.hu/05000/05027/05027.htm

[2] http://www.britannica.com/EBchecked/topic/148783/Cyrus-The-Younger

[3] http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/004/pc000451.html

[4] http://mek.oszk.hu/05000/05027/05027.htm#51

[5] http://www.hindawi.com/journals/isrn/2011/526426/

[6] http://www.explorecrete.com/mythology/zeus-birth-other-myths.html

[7] Columella

[8] http://www.mednet.gr/archives/2013-6/pdf/730.pdf

[9] http://www.sheknows.com/baby-names/name/azalea

[10] http://azaleachapter.com/plant-info/plants/what-is-an-azalea

[11] www.sourcememory.net/readings/Pythia.pdf

[12] Aristoteles mesterdarabja

[13] Csodás hallomásokról

[14] Researches in Asia Minor, Pontus, and Armenia

[15] http://www.masseiana.org/pliny.htm#BOOK XXI

[16] De natura animalium V/4

[17] A rhododendron története

[18] Geografika hypomnemata

[19] http://www.livius.org/person/mithridates

[20] Róma története

[21] Róma története

[22] mithridatum

[23] http://bestiary.ca/beasts/beast259.htm

[24] http://www.memidex.com/theriac

[25] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15125416

[26] http://www.orvosinyelv.hu/tetelek_reszlet.php?tetel_nr=24

[27] http://www.vreme.com/cms/view.php?id=1007656

Advertisements

12 responses to “Kacsák és ellenkacsák

  1. Zeusz szülőhelye, a kép alapján egy pompás vulva.
    Más: Vajon Rhodos sziget nevének van köze a rózsa görög nevéhez?

    Kedvelik 1 személy

  2. Kell lennie, mert Afrodite lányáról, Rhode istennőről kapta a nevét, és a név rózsát jelent.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: A puszpáng ágai | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Rózsák és kígyók | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Tőzsdei hírek | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Szarvashibák | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: Van-e szirup Gileádban? | SUNYIVERZUM

  9. Visszajelzés: A bezoár és fogyasztói | SUNYIVERZUM

  10. Visszajelzés: Farkasok, ökrök, kutyák étvágya: bűn vagy betegség? | SUNYIVERZUM

  11. Visszajelzés: Sürgés-forgás, varázslatokkal | SUNYIVERZUM

  12. Visszajelzés: Pásztortáska | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s