Stratonike meséje

1 Sapho

Psapfo (Kr. e. 630? – 570?)

Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel
egy a férfiú, aki szemben ülhet
véled és édes szavadat közelről
hallja, hogyan szól,

s ezt a vágykeltő nevetést, amelytől
felszökik mellem közepén a szívem;
hisz ha látlak s bár kis időre, hangot
nem tud a nyelvem

adni, megtörvén elakad, s a könnyű
tűz egész bőröm befutossa végig
nyomban, és nem lát a szemem se, zúgván  zúg a fülem már.

És veríték önt el, egész valómban
reszketek, fűnél szinem íme zöldebb,
s mint ki végéhez közelít, olyannak
látszom, Agallisz.

Tűrni kell mindezt, ha ez így van, úgyis…

Psapfo

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[1]

A szíriai Stratonike (sz. Kr.e. 316?) az ókor nagy Stratonikéi közül bizonyára a leghíresebb, de okvetlenül a legszebb volt. Anyja, a közszeretetben álló, bölcs Fila († 287) [2] és atyja, a diadokhosok küzdelmeiben alapvető, de szerencsétlen szerepet játszó, vakmerő és nagy természetű Demetrios Poliorketes („Várost ostromló”, Kr.e. 336 – 283) az állandó harcok miatt csak ritkán találkoztak. Stratonike anyjának Demetrios sorrendben az utolsó, harmadik férje volt, Demetriosnak ugyanakkor az öt felesége közül Fila az első. A házasságkötés időrendjében, de nem sorrendben: az akkori Macedóniában nagy emberek többnejűsége természetes volt. Mindkét szülő öngyilkos lett: Fila nem azért, mert férje kicsapongó természetű volt, hanem mert Demetrios hadi szerencsecsillaga leáldozott.[3] Rá néhány évre Demetrios Poliorketes a luxusbörtönben, ahová veje, I. Seleukos Nikator (Kr.e. 358? – 281), a seleukida birodalom névadó alapítója vetette, halálra itta magát.[4] A nagy korkülönbség dacára I. Seleukos Nikator és Stratonike harmonikus házasságban élt, közös leányukat nagyanyja után Filának nevezték el. Szintén kiegyensúlyozott, békés volt a kapcsolatuk az udvarban velük élő Antiokhos trónörökössel, a későbbi I. Antiokhos Soterrel („Megváltó”, Kr.e. 324? – 261) – ami nem volt jellemző a későbbi seleukidákra. Stratonikéről két várost is elneveztek, a Kaikos menti, illetve a Karia menti Stratonikeiát.

2 Stratonicee_Sebasteion

A sebastion (császárimádó templom) romjai a Karia mentiStratonikeiában

3 ErasistratosI. Seleukos Nikator udvarában dolgozott az antik világ egyik legjelentősebb orvosa, az élettan atyja, az első boncoló, az idegrendszer és anatómia kutatója, Erasistratos (Kr.e. 304? – 250).[5]

valaszto
És most kezdődjön a mese!

Antiokhos ágynak dőlt, nem vett ételt magához. Nem nyilatkozott nyavalyája eredetéről, de Psapfo művészetének is kiváló értője, Erasistratos nyomban „kitapintotta” a baj gyökerét. Felismerte, hogy Antiokhost szerelem emészti, de hogy ki iránt? Erre nézve semmi egyéb támpontja nem volt, mint az, hogy Antiokhos titkolja a lány kilétét. Mindenesetre amint egy lehetséges jelölt a szobába lépett, az orvos azonnal Antiokhos szívére tette kezét, hogy kitapintsa, áll-e be változás verésében. Fáradozása eredménnyel járt: Antiokhos a tulajdon mostohaanyjába, a világszép Stratonikébe szerelmes!
Erasistratos ekkor cselhez folyamodott. Kihallgatást kért királyától, I. Seleukos Nikatortól.

– Uram, feltártam a baj forrását, de, fájdalmamra, itt nincs segítség.
– Beszélj!
– Fiad szerelmes, de a nő elérhetetlen a számára!
– Elérhetetlen?! Tudod, kivel beszélsz?
– Uram, a szóban forgó nő az én tulajdon feleségem, akiről semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó lemondani!
– Gondold meg, mit beszélsz! A trónörökös élete, a birodalom sorsa forog veszélyben!
– Ó, uram, te hajlandó lennél lemondani a tulajdon feleségedről?…
– Természetesen kész lennék róla lemondani, ha ezen múlik a fiam élete!

Mikor Erasistratos meggyőződött uralkodója őszinteségéről, feltárta előtte az igazságot. Erre I. Seleukos Nikator összehívta a népét, bejelentette Stratonike átadását a keleti területekkel is felruházott Antiokhosnak, és minden szereplő boldogan élt, míg meg nem halt.
Igyekeztem hűen visszaadni Plutarkhos (46? – 127?) változatát, aki ezt Párhuzamos életrajzaiban a Demetriosnak szentelt fejezetben adja közre.[6]

4 Lucianus_William Faithorne

Faithorne (1616? — 1691): Lukianos (125? – 180?)

A szkeptikus utókor gyanúperrel élt. A samosatai Lukianos De Dea Syria, azaz A szír istennőről (Atargatis[7]) írt könyvében a történetet már a legendák körébe utalja.[8]

Antiókiai János (491? – 578), akinek utóbb Ékesszóló Damaszkuszi Szent János (Khrysorroas – azaz „Arannyal folyó” – a példázataiban gyakran használt aranyról, de kegyes stílusa gördülékenysége alapján is felruházva ezzel a címmel, 645? – 749)  a szír „szónok”, Malalas melléknevet adta, hatalmas és alapos 18 kötetes, 565-ig terjedő Világtörténetébe már fel sem vette.[9]

valaszto

Mindez nem gátolta meg a művészetet abban, hogy a legendás történetet számtalanszor meg ne örökítse. Nemes, de óriási feladat lenne kivizsgálni, az egyes ókori témák a képzőművészet mely korszakaiban terjednek el futótűzszerűen. Nagyon felületesen szólva azt veszem észre, a reneszánsz festőknek diktáló hercegi megbízottak („humanisták”) kerülték a nem kristálytiszta, nem egyszerű erkölcsi tanulságú epizódokat, és ezek így a későbbi, barokktól kezdődő, állítólagosan „prűd”, ténylegesen a reneszánsznál a művészet terén szabadabb korszakokban találtak inkább helyet maguknak. Ez természetesen nem jelenti a téma teljes ismeretlenségét a reneszánszban.

igallir001p4

A sienai Stratonike mestere (XV.sz.): Antiokhos és Stratonike

Antiokhos és Stratonike meséjének legismertebb feldolgozója Jacques-Louis David (1748 – 1825). Viszontagságok után 1774-ben nyerte el az Akadémia első díját.[10] 6 dav_antio

7 MehulA francia forradalom idején, 1792-ben mutatták be a forradalom „háziszerzőjének”, Méhul-nek (1763 – 1817) François-Benoît Hoffman (1760 – 1828) drámaíró szövegkönyvére írt „hősi komédiáját”, a Stratonice-t, melynek alapjául Corneille (1625 – 1709) 1666-os Antiochusa szolgált. Hatalmas népszerűségre tett szert, egy hónapon belül József-Sándor Péter, Ségur vikomtja (1756 – 1805) nagysikerű paródiát is írt belőle.


[1] Psapfo verse

[2] Encyclopedia of Women in the Ancient World

[3] Women and Monarchy in Macedonia

[4] I. Demetrios Poliorketes

[5] Erasistratos

[6] Plutarkhos: Demetrios, 38. fejezet

[7] http://www.sacred-texts.com/cla/luc/tsg/tsg07.htm

[8] http://www.matrifocus.com/BEL09/spotlight.htm

[9] http://www.attalus.org/translate/malalas.html#198

[10] Antiokhos és Stratonike

Advertisements

3 responses to “Stratonike meséje

  1. Sajátos stílustörténeti megközelítés 🙂

    Kedvelik 2 ember

  2. Visszajelzés: Händel vizigótjai (a Balaton érintésével) | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Kleopatra kígyói | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s