A pelikán vére

„Ez az, ki édes keblén heverészett
pelikánunknak; s kit szent feladatra
Krisztus keresztről szólított s idézett”…

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Paradicsom, XXV. [1]
Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása

1 cenaculum-pelican XIVA fiókáit önnön vérével tápláló pelikán a középkori bestiáriumok és a képzőművészet rendszeresen visszatérő témája („toposza”). Kultúrtörténete hatalmas kiterjedésű (irodalmi vonatkozásait nem is érintjük), mely a keresztény világban kikerülhetetlenül rohant bele a „nostro pellicano”, a bennünket, gyermekeit vérével tápláló 2 konyvJézus jelképébe. Ami „a” Cenaculum, Jézus utolsó vacsorájának kegyes emlékezetű (XIV. századi) helyszíne oszlopfőjén még nem tolakodó szimbólum, az később mint „égi pelikán” visszariasztó vadhajtásokba torkollt.[2] Magának a pelikán szónak a „fejtésével” már foglalatoskodtunk. Ám Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattanában (Kr.e. 350) a pelikánnal foglalkozó fejtegetések, dacára Aristoteles olykori mesélő hajlamának, meg sem pendítik a pelikán önfeláldozását. Érdemes kicsit közelebbről megvizsgálnunk, hogy verhetett gyökeret az elképzelés.

valasztoA Physiologus a II-III.században keletkezett ősi, görög nyelvű bestiárium Alexandriából.[3] A címet később kapta („Természettudós”), mely nem írja le helyesen a tartalmát. Nem tudós könyvet kapunk a kezünkbe, hanem állatleírások bibliai megjelenéseinek, jelképrendszerének magyarázatát, színes, mesés epizódokkal gazdagítva. Az évszázadok során számos átdolgozása, kibővítése jelent meg, kiterjesztve a leírásokat növényekre és ásványokra is. A vérrel táplálás motívuma megjelenik ezekben a középkori átdolgozásokban, de megjelenik egy ezektől eltérő típustörténet is: az ősváltozatot rengeteg ókori és középkori szent bővítette, „gondozta”, többek között Salamis püspöke, Szent Epifanios (315? – 403).[4] Legalábbis neki tulajdonítanak egy görög nyelvű fennmaradt feldolgozást, melynek VIII. fejezete a pelikánról és keresztény „interpretációjáról” szól. Itt nem közönséges táplálásról van szó, hanem arról, hogy a pelikánszülők kioltják gyermekeik életét, ám mély gyászukban harmadnapra tulajdon vérükkel életre keltik őket. Ez a motívum a legkülönbözőbb színesítésekkel, támadó kígyókkal, arcátlan kicsinyeket büntető, majd őket gyászoló szülőkkel szintén tovább él.[5] Kedves kétkedéssel („ha ez igaz lehet”), az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor  (560 – 636) Etimológiáiba is így veszi bele.[6]

3 pelicans

Immár kétkedésektől mentesen a modern, XII. századi tudomány megerősíti ezt a változatot az Aberdeeni Bestiáriumban.[7] Már Szent Izidor is egyiptomi madárként emlegeti a Sevillában nyilvánvalóan jól ismert pelikánt (50 kilométernyire a várostól feltehetőleg hemzsegtek, akárcsak Európa jelentős részén). De nem az számít, ki hol hemzseg, hanem az, kit hogy hívnak. Már láttuk, hogy még egy bő évezreddel Sevillai Szent Izidor után is tekintélyes ornitológiai távolságokat hidaltak át ugyanazzal a madárnévvel. Semmi valószínűsége sincs, hogy a sevillai nyelvjárásban a VII. századbeli pelikán szóra hatott volna a görög, sőt, magának Aristotelesnek sem derogált ugyanúgy hívni a harkályt és a pelikánt. Amikor Sevillai Szent Izidor a „pelikán” tulajdonságairól ír, feltehetőleg egész más madárra gondol, mint amivel ő maga is találkozott, és amelyet (ma már) mi is így hívunk. A szelíd változat, a „kegyes pelikán”, “pelican in her piety”, amikor a vér mindössze táplál, ugyanúgy szerepet kap középkori bestiáriumokban.

4 piousSoissons-i Jolán 1280-90 táján írt zsoltároskönyvében a pelikán Krisztus keresztjén táplálja kicsinyeit az INRI felirat felett.[8]

valasztoEzt tekinthetjük a pelikán „vérvonala” egyik nagy áramlatának a háromból. Egy másik „az utolsó egyiptomi pap”, az V. századi alexandriai Horapollo (Horus + Apollo) vagy azonos nevű nagybátyja „fejlesztése”. Ezekről a szent nevű írókról a X. században elkezdett bizánci lexikon, a Suda ad hírt.[9]  (A Sudáról már beszéltünk korábban.) Nagy Szent Cirill (370? – 444) és utódai „béketűrését”  ismerve felettébb valószínűtlen, hogy igazi egyiptomi papok működhettek az V. századi Alexandriában, még ha zaklatott is volt az életük a Suda szerint. Akárhogy is, papi minőségében az egyik Horapollo Hieroglyphica címmel könyvet adott közre. Ez a nagy beleélő fantáziával megírt könyv azt a jelentős célt tűzte maga elé, hogy feltárja a hieroglifák jelentését. És valóban, amikor e téren majd’ ezernégyszáz évvel később Jean-François Champollion (1790 – 1832) tudományos előrelépést is tett, Horapollo egy-két „megfejtése” helytállónak bizonyult. Ám maga a mű ezt követően gyors feledésbe ment. Horapollo egyiptomi szokásokat, állatokat is bemutat. A pelikánról mint ostoba madárról ír, amely a földre rakja tojásait, és ha ezeket gonosz lelkek megsütik, a bolond anya heves szárnycsapkodással próbálja eloltani a tüzet, úgyhogy még jól meg is pörkölődik. (A későbbi korokban ezt inkább önfeláldozásként értékelték. Én is, bár ennek kultúrtörténeti fontossága behatárolt.)

5 pelikanUgyanakkor a sólyomról úgy ír, mint amely combja vérével táplálja fiókáit.[10] Ez keveredéshez vezetett: a heraldika ma is szívesebben jeleníti meg az önfeláldozó pelikánt ragadozó madárként.

valaszto

A harmadik fő vonulatban, amikor már várható, hogy a pelikán szó jelentése biztos körvonalakat nyer, a szokásairól beszámoló írások szemmel láthatólag kiegészülnek a valóság bizonyos elemeivel. A XIII. században a normandiai trubadúr, Guillaume le Clerc egyiptomi madárnak mondja ugyan a pelikánt, de leírása világosan tükrözi, hogy a flamingóra gondol. Egyik fajtája a Nílus partján él halakból, a másik a pusztaságban, és rovarokkal, férgekkel táplálkozik – írja. Valóban többféle flamingó van, de életmódjukra tényleg jellemző, hogy szárazság idején ízeltlábúakkal is beérik. Ugyanebben a században élt Bartholomaeus Anglicus, a szerzetes, aki A dolgok természetéről (De proprietatibus rerum) című átfogó művének 12. könyvében a „pelikán” lábhasználatát a flamingóéknak megfelelően mutatja be.[11] Ráadásul a flamingó, amint kicsinyeit csócsálva eteti, rózsaszínes váladékkal segíti a könnyebb „felhozatalt”.

6 Pelecanus philippensis

A foltoscsőrű gödény fiókáit eteti

Az Ószövetségben többször felmerülő pelikán (amit később mint „előképet” fogtak fel) héberül kah-ath, „hányó madár”, a csócsáló etetésre utalva. Minden efféle madár neve ez, például a kormoráné is.[12]


Händel (1685 – 1759) József és testvérei című oratóriumának (HWV59, 1743-44) szövegkönyvírója, James Miller (1703 – 1744) Putifár főpap lányának, Asenathnak a szájába így adja a pelikánt:

“Ah jealousy, thou pelican,
That prey’st upon thy parent’s bleeding heart!”

“Féltékenység, te pelikán,
Mely szülője vérző szívére csap!”

 – vagyis hű marad mind az egyiptomi eredethez, mind az arcátlan pelikánfiókák vonalához.


Végezetül nézzük Aquinói Szent Tamás (1225 – 1274) kegyes megfogalmazását, mely az Áhítattal imádlak (Adoro te devote) kezdetű himnuszában olvasható[13]:

„Pie Pelicane Jesu Domine,
Me immundum munda tuo sanguine…”

„Kegyes pelikán, uram Jézus,
Tisztíts meg véreddel engem, a tisztátalant…”


[1] http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/isteni3.htm#95

[2] http://thepelicanofheaven.blogspot.hu/2012_05_01_archive.html

[3] http://bestiary.ca/prisources/psdetail869.htm

[4] http://bestiary.ca/etexts/migne/epiphanius_physiologus.htm

[5] http://donna.hrynkiw.net/sca/pelican/

[6] Etimológiák – részletek

[7] Physiologus

[8] pelikán

[9] http://www.britannica.com/EBchecked/topic/571391/Suda-Lexicon

[10] Hieroglyphica

[11] Bestiáriumok

[12] Shakespeare in Birds and Music

[13] Shakespeare’s Spiral: Tracing the Snail… 

Reklámok

5 responses to “A pelikán vére

  1. Visszajelzés: Flamingó, pipacs, Flandria, tánc | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: A baziliszkusz-család | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Közben pár szó a harisról | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Vivaldi és a császár | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s