A mi háromkirályunk

0 The_three_Magi_(Balthasar,_Caspar,_Melchior)A háromkirályoknak sem a száma, sem neve, sem tényleges tisztsége nem nyugszik újszövetségi alapokon. Kultúrtörténetük kellemesen szövevényes[1], ennek egy vékony száláról, az alvási szokásaik ábrázolásáról már adtunk rövid összefoglalót.

valaszto

Angol nyelvterületen mágusnak mondják őket, ami a legtermészetesebb, hiszen ezen a néven emlegeti őket a Vulgata:

cum ergo natus esset Iesus in Bethleem Iudaeae in diebus Herodis regis ecce magi ab oriente venerunt Hierosolymam[2] 

Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe (, ezt mondván:)Máté2:1[3]

Nem kell a Vulgatát összeállító Szent Jeromos (347? – 420?) „kreativitására” gyanakodnunk, mivel Máté evangéliumának arámi eredetije is ezt a szót használja[4]:

1 arami

A mágusokról a halikarnassosi Herodotos (Kr.e. 484? – 425) a Történelemben azt írja, a médek egyik törzse volt. Forrásunk utal arra a kalandos etimológiára is, mely szerint ez a bizonyos hatodik, mágus törzs a névadónk, magyaroké.[5]  Mindamellett az elmélet tudományos támogatója, Kiss Irén érdekes megfontolásokat tesz a mágus és a magyar szavak összekapcsolódásáról.[6] A görög leírásokra hagyatkozva, melyek szerint ez a törzs látta el a vallási szertartások teendőit, az a kép bontakozik ki, hogy a zsidók levita törzse mellett ez a másik (és több nincs), amely törzsi alapon kapta a vallásos szolgálat privilégiumát. Az athéni Xenofon (Kr.e. 430? – 355?) a helyszínen járva állítja, hogy a mágusok törzse gyakorolta a vallási szertartásokat, Herodotos erről sok helyen ír a Történelemben. Ugyanakkor Aristoteles (Kr.e. 384 – 322), aki nem járt méd területen, ezt elvitatja.[7]
Herodotos a Történelemben részletesen ismerteti I. Darajavaus (Dárius, Kr.e. 550 – 486) hatalomátvételének történetét[8], mely főbb vonalaiban hűen követi a Behistuni feliratot, melyet I. Darajavaus vésetett a maga történetéről. Herodotost röviden idézve, II. (Nagy) Kurus (Kyros, Kr.e. 600? – 530) két fia, Kambudzsija („II.” Kambyzes, † 522) perzsa és egyiptomi király és Bardija (Smerdis, † 522) rivalizáltak egymással. Egyiptomban Kambudzsija ki akarta mutatni hatalmi fölényét, súlyos sérelmeket okozott az egyiptomi papságnak, egyebek közt Apis bikáját agyonszúrta. Öccsét, Bardiját hazaküldte, de gondot fordított rá, hogy megöljék. Ekkor lépett fel egy mágus, Gaumata v. Ál-Smerdis († 522), aki magát az elhunyt királyi sarjnak adta ki. A hírre Kambudzsija hazasietett, de lováról leszállva halálos balesetet szenvedett: az Apist megölő kardja őt magát is felnyársalta, azon a ponton, amelyen megölte a bikát. Gaumata és mágusai uralmát a királyi ház egy távoli sarja, Darajavaus számolta fel egy nemesi palotaforradalommal.[9] A Behistuni felirat szerint Gaumata legyőzéséről Darajavaus Ahura Mazdának, azaz a zoroasztriánus „Úr”-nak számol be, ami egyes vélemények szerint kizárja, hogy hazudna.[10] Közvetlen hazugságot valóban kizárhatunk, de lehet hazugság magának a beszámolásnak a ténye. Kézenfekvő ugyanis feltételezni, hogy a valóság sokkal egyszerűbb: maga Darajavaus ölette meg Bardiját, esetleg Kambudzsiját is, és az Ál-Smerdis alakját legitimitási megfontolásból konfabulálta.[11]
A mágusok varázslói tevékenységének részletei bő forrásokban szivárogtak át a görög kultúrába[12] , onnan pedig római közvetítéssel Európa egészébe.

A mágus szó végső visszavezetésben az indo-európai magh, „hatalommal bír” szóra megy vissza.[13] Ugyanez a „masina” szó eredete is.[14]


[1] http://www.newadvent.org/cathen/09527a.htm

[2] Vulgata

[3] http://biblia.hit.hu/bible/21/MAT/2

[4] http://biblehub.com/aramaic-english-gospels/matthew/2.htm

[5] médek

[6] http://www.magtudin.org/linguistics.htm

[7] http://www.livius.org/maa-mam/magians/magians.html

[8] http://academic.reed.edu/humanities/Hum110/Hdt/Hdt3.html

[9] http://www.livius.org/person/cambyses-ii/cambyses-ii-2/

[10] http://www.livius.org/person/gaumata-smerdis/

[11] From Cyrus to Alexander: A History of the Persian Empire

[12] Witchcraft and Black Magic

[13] magic

[14] machine

Advertisements

3 responses to “A mi háromkirályunk

  1. Visszajelzés: Az örmény nép tragédiája | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Halak belső élete | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s