Händel és Savoyai Jenő

George-ot íróasztalánál fogadta – nagy volt – az írószék is nagy volt; az izgága törpét, Szavojai Jenő herceget – hadd túlozzunk kicsit, egyébként minek volna komédiás az ember – George éppenhogy észrevette: néha babák vagy elfelejtett női alsóruhák hevernek így fotelok karfáin.[1]

Szentkuthy Miklós (1908 – 1988): Händel

2 James_Quin

James Quin (1693 – 1766)

„Regényes életrajzában” Szentkuthy Miklós részletesen beszámol egy velencei találkozóról az ifjú Händel (1685 – 1759) és Savoyai Jenő között, melyet a neves angol színész, James Quin szájába ad. Ez a találkozó teljes egészében fikciónak mondható a következő rövid oknyomozás eredményeképp.

1 Jacob van Schuppen Prinz_Eugene_of_Savoy

Savoyai Jenő (1663 – 1736)

Kétségtelen tény, hogy Quin csodálója volt Händelnek, kései csembalójátékát is hallotta, és arról hangulatos beszámolót is írt.[2] Életkora alapján kizárhatjuk, hogy Händel itáliai útja alkalmával, 1706 és 1709 között ő is Velencében járt volna, vagy ha mégis, akkor azt, hogy találkoztak.
Ami a herceget illeti, ő bizonyíthatóan többször is megfordult Velencében. Első súlyos sebesülését a harcmezőn a karján szenvedte el abból az alkalomból, hogy bennünket, budaiakat felszabadított (1686) – ezt 1687-ig tartó velencei tartózkodása alatt kúrálta ki. Ugyancsak részt vett egy tárgyaláson Velencében 1689-ben. Savoyai Jenő nagy művészetpártoló és -élvező lévén kétségkívül megfordulhatott velencei operaházakban, a Nagy Timur Lenket, Ziani (1653 – 1715) darabját 1689-ben adták elő[3], és a szövegkönyvre többek között Händel is írt operát – természetesen nem négyéves korában, hanem 1724-ben és Londonban (HWV18). Akkoriban még nem volt olyan erkölcsi szabály, hogy csak kimondott és abszolút gazdasági fölényben álló országok indíthatnak szent háborúkat, így amikor egy-egy uralkodó anyagi helyzete átmenetileg megrendült, mások hatoltak be érdekszférájába.

3 Benjamin_von_Block_Lipot

I. Lipót (1640 – 1705)

5 Louis_XIV_of_France

XIV. Lajos (1638 – 1715)

Így történt ez Savoyai Jenő munkáltatójával, I. Lipót római császárral is, akinek pongyola pénzügypolitikáját – rövidre fogva – a Napkirály (1638 – 1715) ügyes itáliai térnyeréssel „honorálta”. I. Lipót legidősebb fia, I. József  kellően megerősödött ahhoz, hogy finanszírozni tudja az osztrák érdekek restaurálását Észak-Itáliában, és így Savoyai Jenő császári hadvezérként 1705-től 1707-ig ott vezette hadmozdulatait. XIV. Lajos végleg és teljesen kiszorult a térségből. A közel teljes három év alatt a hercegnek lehetett módja és alkalma Velencében tartózkodni, de erre nincs adat. 1708-tól Savoyai Jenő Németalföldön vérengzett a spanyol örökösödési háborúban, majd 1713-ban rábeszélte az új római császárt, VI. Károlyt (1685 – 1740), fogadja el XIV. Lajos békeajánlatát. Így került sor az utrechti békére, azaz több uralkodó által megkötött  békeszerződésekre[4], melyek ha nem is teljesen, de egy valóságos világháborút zártak le. (VI. Károly és XIV. Lajos még egy évig folytatták bozótharcukat.) Händel rövid, mégis grandiózus művel, az Utrechti Te Deummal (HWV278) és a hozzá kapcsolódó Jubilatével (HWV279) vette ki a részét az ünneplésből.

4 Joseph_I_Holy_Roman_Emperor

I. József (1678 – 1711)

Händel Itáliában idejének legnagyobb részét Rómában töltötte. Velencén átutazott 1706-ban, találgatások folynak arról, hogy 1708-ban tett volna egy rövid utat Velencébe – ezt Paul Henry Lang (1901 – 1991) kizárja [5]  – , végül hazafelé, 1709-ben hosszabb időt töltött ott, diadalmasan, sikerekben, hírben gazdagon. Akárhogy is, legfeljebb az odafelé vezető korai útján találkozhatott volna Savoyai Jenővel, aki viszont feltehetőleg nem invitálta volna palotájába az akkor még hírnév nélküli, huszonegy éves zeneszerzőt. A visszafelé vezető út alkalmával ennek persze nagyon is lett volna értelme.

Művészek nem egyszerűen „csavarogtak” szerte Európában, de koronás fők, hercegek bizalmas társaságát élvezhették, így ideális kémek lehettek, mint ahogy Steffani (1655 – 1730?) is, aki Händel elődje volt a hannoveri udvarban, és ahová utódjaként ő maga ajánlotta be Händelt a hannoveri választófejedelemnél, a későbbi I. György (1660 – 1727) angol királynál.

6 Ottoboni

Pietro Ottoboni (1667 – 1740)

Ezt egy személyes találkozó előzte meg Pietro Ottoboni római palotájában. Händel életrajzírója, Karl Franz Friedrich Chrysander (1826 – 1901) ezt a találkozót Händel második, 1729-es itáliai (operaénekes-kereső) útjára teszi, amit Romain Rolland (1866 – 1944) a maga Händel-kötetében azon az alapon kísérel megcáfolni, hogy akkor Steffani már nem élt.[6] Ám ez korántsem biztos. Steffani feltehetőleg 1730-ban halt meg.  Händel a maga részéről mindvégig hálás maradt Steffaninak, olyannyira, hogy Steffani egyik legnagyobb művét, a Niobét (1688) szabad forrásként kezelte.


Händel és Savoyai Jenő tehát aligha találkoztak. De érdemes eltűnődni azon, mi lett volna, ha mégis. Minden bizonnyal ma eggyel kevesebb zeneszerzőjük lenne az angoloknak, de eggyel több bécsi nagyság lenne. És mivel Bécsben erősebb volt az egyházi zene, mint Londonban, míg az opera helyzete (akkor) gyengébb, Händel nem írt volna negyven operát, hanem tízzel több oratóriumot (netán misét, amivel így egész életében nem is próbálkozott). Megítélésem szerint sajnálhatjuk, hogy nem találkozott a két vezéralak.


[1] Szentkuthy Miklós regényes Händel- életrajza

[2] The Faber Pocket Guide to Handel

[3] Della storia e della ragione d’ogni poesia

[4] utrechti béke

[5] George Frideric Handel

[6] Handel

Reklámok

8 responses to “Händel és Savoyai Jenő

  1. “Händel nem írt volna negyven operát, hanem tízzel több oratóriumot (netán misét, amivel így egész életében nem is próbálkozott). Megítélésem szerint sajnálhatjuk, hogy nem találkozott a két vezéralak.”

    Egyetértünk. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Feltéve azt is, hogy ez a találkozás nem úgy megy végbe, ahogyan Szentkuthy narrátora elképzeli.

    Kedvelik 2 ember

  3. 🙂 Savoyai Jenő egyébként nem volt törpe termetű. Hogy egy mellékszálat is említsek.

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: 1717.7.17 | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: A számok mögött a király, a király mögött csokoládé aggyal | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Savoyai Jenő és az Eugeniák | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: Händel kisebb Te Deumai | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s