Kundry- és Szent Buddha-sztereotípiák

1 Rossetti (1828 - 1882)

Rossetti (1828 – 1882)

Nagypéntek hajnalán, amikor Gurnemanz a tetszhalálból feléleszti Kundryt a Parsifal (WWV111, 1882) III. felvonásának elején, Kundry már nem kettős természet, vagyis átoksúly alatt a végtelen időben bolyongó bűnös, aki a Megváltó szenvedéseit kinevette, és így büntetésből jó és rossz, szolgálat és csábítás között kell töltenie életét, mások uralma alatt. Bűnbánó Magdolna alakja sejlik fel mögötte, aki a csábításának ellenálló, elcsigázottan érkező Parsifal lábát olajjal keni meg.

valaszto

A következő rövid áttekintésben kivastagítom Wagner (1813 – 1883) közvetlen átemeléseit a Kundry-ősforrásokból.

Wagner  32 éves kora óta foglalkozott a történettel. Először Wolfram von Eschenbach (1160? – 1220) feldolgozásával ismerkedett meg, majd az elkövetkező évtizedek alatt számos egyéb forrást elolvasott, így buddhista történeteket és a késő XII. századi költő, Chrétien de Troyes töredékesen maradt művét. Mint Cosimának (1837 – 1930) beszámol, kezdetben csak Wolfram von Eschenbach Parzivaljának nagypénteki jelenete ragadta meg (a 9. fejezetben), illetve Condrie személyisége.[1]


4 Weltchronik_Fulda

Rudolf von Ems (1200? – 1254?) bemutatja művét az Úrnak. (Fuldai Világtörténelem)

Kundry alakja legkorábban a buddhista történetben kerül elénk, melynek Barlám és Jozafát címmel írt változatát előbb 1220 körül írta meg Rudolf von Ems (1200? – 1254?), majd a század végén Boldog Voragine-i Jakab (1230? – 1298) érsek is ismerteti a szentek életét bemutató Legenda Aureában.[2]

Shakespeare (1564 – 1616) Velencei kalmárjának jelenete Portia arany, ezüst és ólom ládikójával szintén a Legenda Aurea Barlám és Jozafátjából került át a színdarabba.

2 Josaphat XII

Buddha mint Szent Jozafát (XII. századi ábrázolás)

Röviden emlékezzünk meg róla, hogy az alaptörténet ismert buddhista legenda, melynek keletkezését a II-IV.századig tudják visszavezetni: az ifjú Buddhát szülei óvják a világ megismerésétől, de egy útja alkalmával egy öreg, egy halott látványa és egy szerzetes erőteljes szavai megváltoztatják életét. A szerzetesből lesz Szent Barlám, és a megvilágosodottból, a Bódhiszattvából – etimológiailag is levezethetően – Szent Jozafát. Belőlük pápai avatással is szentek lesznek, de Szent Jozafát emlékezetét mára már elhomályosítja Polocki Szent Jozafáté (1580? – 1623), az orosz katolikus vértanúé.[3]

3 Ravello_Villa Ruffolo

A ravellói Villa Ruffolo kertje. Klingsor varázskertjét ihlette a Parsifalban

 A történet egyik epizódjában az ifjú Szent Jozafát-Buddha királyhoz elküldik egy másik király tündérszép leányát, aki kifejti vendéglátójának, csak úgy lenne képes felhagyni bűnös bálványimádásával, ha a király vele töltene egy éjszakát. A király ellenáll, de egyre csökken ereje – de nem a férfiúi – , ráadásul a leányka Lukács evangéliumát idézi a megtérésről. Talán a kései időpontra tekintettel a király ekkor álmot lát, benne csodaszép kerttel, amely az igaz hitűekre, és borzalmakkal, melyek a bűnösökre várnak. Felébredve a leánykát szörnyetegnek látja. Elfordul tőle, a leányka sorsáról többet nem tudunk.

Voragine ismerhette Rudolf von Ems jópár évtizeddel korábbi feldolgozását, mindenesetre helyesebbnek látta forrásként egy igazi teológiai tekintély, az utolsó egyházatya, Damaszkuszi Szent János (645? – 749) nevét feltüntetni:

Barlám, kinek históriáját Damaszkuszi János szorgalmatos buzgósággal szerkesztette össze, a benne munkálkodó isteni malaszt által Szent Jozafát királyt hitre térítette.

Frederick Cornwallis Conybeare (1856-1924) 1895-ben a Folk-Lore Society november 19-ei ülésén amellett érvel, hogy a keresztény változat nem Damaszkuszi Szent Jánostól, hanem a grúz filozófustól, Athosi Euthymiostól (955? – 1028) származik.[4]

Másfelől a Loathly Lady, Ronda Banya a kelta mondakincs egyik vezéralakja. A IV. századi legendás ír király, Eochaid Mugmedon öt fiának kalandjait elbeszélő XI. századi sagában  a királynak meg kell őt ölelnie ahhoz, hogy üdvösen uralkodhasson.[5] Mély jelkép, megint az ölelés és üdv különös találkozását látjuk, a szebbik nemet sújtó csúfságot, és – esetünkben – : hogy egy királynak ne legyenek (esztétikai) skrupulusai. A Lady korról-korra az ír független királyság jelképe.

5 Chretien_de_Troyes

Chrétien de Troyes († 1185?)

A király megölelése alapmotívum Wagnernél is, aki Ronda Banyával Chrétien de Troyes Perceval-töredékén keresztül ismerkedik meg. Ott a lady laide demoiselle néven szerepel. (Természetesen a laide a loathy, a demoiselle a lady.) Wagner ismerte a töredéket; 1877 október 5-ei naplóbejegyzésében Cosima azt írja, Wagner laide demoiselle alakjával van elfoglalva, ahogy Kundryt nevezik Chrétiennél.  Wagner maga Mademoiselle Kundryként is emlegeti hősnőjét.[6]


A fő forrás természetesen Wolfram von Eschenbach. A színes jellemű Condrie valóságos tudós is:

der meide ir kunst des verjach,
alle sprâche si wol sprach,
latîn, heidensch, franzoys.
si was der witze kurtoys,
dîaletike und jeometrî:
ir wâren ouch die liste bî
von astronomîe.
si hiez Cundrîe:
surziere was ir zuoname.

Ez a leány oly tehetséges volt,
Hogy minden létező nyelven szólt:
Latin, pogány, francia:
Egyik sem fogott ki rajta.
Dialektika és mértan,
Sőt, konyított még
Csillagokhoz is tudósan.
Úgy hívták, hogy Condrie,
Csúfnevén: a boszorkány.

Itt nem kevesebb mint három nőalakot is beleolvaszt Wagner Kundry alakjába: Condrie a csábító, Sigune értesíti Parzivalt anyja, Herzeloyde (Herzeleide) haláláról, és Orgeluse okozza Anfortas (Amfortas) sebesülését. Wagner saját 1856-os operatervéből, A győztesekből (WWW89) „megmenti” Prakriti alakját, aki az első nő, akit a buddhista szerzetesi közösség egyenrangúként fogad be.[7]


Amikor Kundry boszorkánymestere, Klingsor (Eschenbachnál: Clinshor) Kundry korábbi énjeit – szimbolikusan-e vagy sem – felemlegeti, a Keresztelő Szent János (Kr.e. 7? – Kr.u. 29) halálában kulcsszerepet játszó Heródiást (Kr.e. 15 – Kr.u. 39) még értjük, de ki lehet a szintén emlegetett Gundryggia? Vannak, akik valkürnek gondolják[8], ám mivel a név a valkürök hosszúlistáján sem szerepel, mások azt következtetik, Gundryggia Wagner irói munkásságának gyümölcse.[9]


Az ősforrások után mind Ronda Banya, mind maga a Parsifal-történet hosszan kígyózik az európai irodalomban. Kiemelkedik közülük Robert de Boron (XII – XIII. sz.) művének prózásított változata, a Didot Perceval.

6 CBSEbben a Didot a kézirat egyik tulajdonosának, Firmin Didot-nak (1765? – 1836) a neve, akinek máskülönben a sztereotípiát és a Didot betűtípus-családot is köszönhetjük.[10]

7 Therese_Malten_as_Kundry_1855_1930

Therese Malten (1855 – 1930) mint csábító Kundry


[1] http://www.monsalvat.no/condrie.htm

[2] http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0110.html

[3] Polocki Szent Jozafát

[4] http://rbedrosian.com/Cony/Cony_1896_Folklore_Barlaam.pdf

[5] Niall of the Nine Hostages

[6] Cosima naplórészlete

[7] http://www.monsalvat.no/names.htm#Kundry

[8] Pagan Spoiled: Sex and Character in Wagner’s Parsifal

[9] http://www.faqs.org/faqs/music/wagner/general-faq/section-34.html

[10] http://www.maryjones.us/ctexts/pdpreface.html

Advertisements

10 responses to “Kundry- és Szent Buddha-sztereotípiák

  1. Kérünk ilyen elemzést a Ringről is. Hogyan lehet elhelyezni Lohengrint a fenti sémában?

    Kedvelés

  2. Kedves Emil, csak címszavakban: egy-egy eposzt a családi kapcsolatok sűrű hálója is átszövi – ettől a familiáris jellegtől Wagner helyesen megszabadította Eschenbach eposzát. Eschenbach Titurelről külön történetet is írt. Az ő nővére Herzeleide, Parsifal anyja. Parsifal felesége Condwiramur, Gurnemanz rokona, az ő egyik gyerekük Lohengrin.

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Stratonike meséje | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: A gepárd és a ragyogó költő | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Simeon hálaéneke | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: Az édes illat | SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: Grál | SUNYIVERZUM

  9. Visszajelzés: Klikk és klakk | SUNYIVERZUM

  10. Visszajelzés: A walesi bárdok Parsifalja | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s