Két alabástrom

Méne ő hozzá egy asszony, akinél vala drága kenetnek alabástrom szelencéje, és az ő fejére tölté, amint az asztalnál ül vala.

Máté26:7[1]

Alabástromból mint ásványból is két alapvetően különböző fajtát ismerünk; a szó eredetmagyarázatából is.

1 alabaster

A két alabástrom: a régi és az új

Az ősi, leginkább Egyiptomból származó típus kalcitszármazék, tehát kalciumkarbonát. Kristályosan áttetsző, könnyen faragható kőzet, azaz a puhább ásványok közé sorolható (a Mohs-skálán 3).

3 I_Seti

I. Szethi (Menmaatre, Kr.e. 1323 – 1279) szarkofágja. Giovanni Battista Belzoni (1778 -1823) találta 1817-ben

2 Lioness_Bast_cosmetic_jar_tut_burial_artifact tutankhamon kb Kre1323

Kozmetikai tartóedény Basztet istennő szobrával Tutanhamon (Nebheperuré, Kr.e. 1342? – 1324) sírjában

Basztet vidámság- és zeneistennőnek szánt áldozatok edényeit készítették belőle, de nagyobb darabjainak fehasználásával szarkofágok, koporsók alapanyagául is szolgált. A fennmaradt műtárgyakat látva nyilvánvalóan becses nyersanyagnak tekintették. Ónixmárványnak, egyiptomi vagy keleti alabástromnak is mondják, megkülönböztetendő a középkori Európa több területén: Itáliában, Angliában és Spanyolországban nagy tömegben bányászott és feldolgozott, lényegesen puhább (Mohs 1,5 – 2) gipszásványtól (kalciumszulfát), melyet szintén alabástromnak neveztek. Ez az „újkori alabástrom” gyakran vassal rétegesen szennyezett, de tiszta állapotában hófehér – így lett a „nemes” arcbőrszín metaforája a költészetben.[2] Leginkább szobrokat készítenek belőle. Mind a két alabástromnak vannak finoman áttetsző változatai.

Cipriani

Cipriani († 1930?): Fiatal lány

Dante (1265? – 1321) így ír az Isteni színjátékban (Paradicsom, XV.)[3]:

…s gyöngyként, melyet zsinóra nem eresztett,
csillogott sugárfonalán suhanva,
mint alabástrom mögött fény ha reszket.

Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása 

Az etimológiáról két változatunk van, melyekben közös, hogy francia-latin-görög vonalon mindegyik egyiptomi eredetre megy vissza. Az egyik szerint a-labaste, vagyis Basztet edénye lenne az eredet.[4]  Számos forrás említi lehetőségként, de rendszerint hozzáteszik, erre nincs kézzelfogható bizonyíték. Valószínűbbnek tűnik az a magyarázat, mely egy egyiptomi város nevéből vezeti le a szót, melynek neve Alabastron. Ma már magát a várost is nehéz beazonosítani, különféle találgatásokra szorulunk; esélyesként merül fel a Tell el-Amarna melletti kiterjedt romváros.[5]

4 tell_el-amarna

Ókori szerzők is tudnak róla, de egymásnak ellentmondanak. Így pl. id. Plinius (23 – 79) A természet históriája című művében (V/9) Felső-Egyiptomba, Klaudios Ptolemaios (90? – 168?) a Geografiájában (IV/5/59) Közép-Egyiptomba helyezi.[6] Ez a szófejtést nem zavarná, de az annál inkább, hogy maga a város is kaphatta nevét az ásványkincsről. A görög átvételben alabastos és alabastros alak is felmerül. Az alabastron eredetileg ebből készült váza, mely később általában „illatszert tartó edény” értelmű lett, hasonlóan a latin alabastrumhoz, mely hasonló utat járt be a nyelvfejlődésben, csak alakváltozás nélkül. Jó alappal hihetjük, hogy a bibliai idézetünkben szereplő alabástrom szó sem a tégely anyagára, hanem egyszerűen a funkciójára utal.

5 Alabastron_Italy_Louvre_KreI_II

alabastron


[1] http://biblia.hit.hu/bible/21/MAT/26

[2] http://www.theodora.com/encyclopedia/a/alabaster.html

[3] http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/isteni3.htm#85

[4] alabástrom

[5] Topography of Thebes, and General View of Egypt, p.384

[6] Ókori helységnevek 

Advertisements

3 responses to “Két alabástrom

  1. Itt van mindjárt a szomszédunkban:

    http://cityofalabaster.com/

    Kedvelés

  2. Kitűnő! 🙂 Látom, nem véletlenül ez a neve.

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: Szavak szülővárosai | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s