Kis csemege-kódex

1 emblema_csemegeHárom megközelítést találunk a csemege szavunk eredetére. Lássuk időrendi sorrendben.

A Czuczor-Fogarasi-szótár[1] a török jemek, enni, illetve a jemis, gyümölcs szóra vezeti vissza, ám meglepő módon találunk egy „csem” címszót[2] is, amely ezeket a szavakat, számos magyar szóval együtt, hangutánzással magyarázza, végső eredetként a szanszkrit csam (dsam, dsham), enni szót megjelölve. Természetesen nem zárhatjuk ki pl. a csámcsog szavunk szanszkrit eredetét, de ez a fajta hangutánzás akár több nép eszébe is juthatott egymástól függetlenül.


A Magyar Néprajzi Lexikon címszava, a témakör négy tekintélyes szakértőjére támaszkodva, merőben más utakat tár fel.[3] A szó ennek megfelelően a szőlészetből került át a hétköznapi szóhasználatba.

2 cmiga

čmiga

A szlovén lőre, must jelentésű čmiga magyar nyelvterületen a szőlőzúzással megtört vörös szőlő neve lett, mely észak felé terjedve az egykori szlovák čemega szót eredményezte.

valaszto

3 csomoszolo

1, 3: csömöszölő; 2,4: szőlőtörő

Maga a szőlőzúzás a szőlő előkészítése taposásra.

Hiába jelentős könyv a XV. század közepén a Rajna-vidéken szerkesztett Tacuinum Sanitatis[4], mely Ibn Butlan (1038 – 1075) bagdadi nesztoriánus keresztény tudós Taqwim al‑sihha[5] (Egészségünk megóvása)  című művén alapszik, benne a szőlőtaposás ősi módszerét hiányosan ábrázolják: a tőkéről a szőlő a puttonyba, onnan közvetlenül a kádba kerül, és a szőlőzúzás kimarad.

4 Taccuino_Sanitatis

Ebből származik aztán az étkezési szőlő neve is. (A csemege előbb fogalomkör-bővüléssel általában vett „finom falattá” vált, majd specializálódott egyes ételek „édes változatára”.)


Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótára[6]  lényegesen óvatosabb. A szőlőzúzást (csömöszölést) említi bizonytalanul, hozzátéve, hogy a csemege eleinte gyümölcskészítményt jelentett.


Az angol jam szónak azonban a jelek szerint semmi köze a csemege szanszkrit, török és szláv gyökereihez: az „összeprésel” értelmű jam szóra vezetik vissza.[7]  Itt azonban rövid bizonytalansághoz vezet, hogy a jam mint „présel” legkorábbi ismert feltűnése 1706[8], mégis, felületes szemlélő számára úgy tűnhet – és így ellentmondást érez – , már Szent Johanna, azaz Jeanne d’Arc (1412 – 1431) kedvenc csemegéje is a jam volt, amint arról cukrásztörténetek megemlékeznek.[9] Ez azonban nem igaz: Orléans helyi büszkesége volt a cotignac[10], ezzel fogadták Jeanne d’Arcot[11], ám ez nem más, mint a nálunk is jól ismert birsalmasajt. Csemege, de nem jam.

6 cotignac-dOrleans


[1] http://csemege.szojelentese.com/

[2] http://csem-1.szojelentese.com/

[3] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1257.html

[4] Tacuinum Sanitatis

[5] http://www.akdn.org/museum/detail.asp?artifactid=1703

[6] http://www.szokincshalo.hu/szotar/

[7] http://www.etymonline.com/index.php?term=jam&allowed_in_frame=0

[8] http://www.merriam-webster.com/dictionary/jam

[9] http://museuconfitura.com/en/historia-de-la-confitura/

[10] cotignac

[11] http://www.medadvocates.org/celebrati/may/may_30.htm

Advertisements

2 responses to “Kis csemege-kódex

  1. Ertjuk a cimbeli szojatekot. 😄

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: A birs és a becsület | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s