Térj vissza, Astrea

0 Balajthy

Balajthy Jó’sef verses köszöntője[1]

 

1 god-dusk-stars

Astreus

2 Eos_Evelyn_De_Morgan

Evelyn De Morgan (1855 – 1919): Eos

3 Salvator_Rosa_Astrea_artatlansag_tisztasag_szuz_istennoje

Salvator Rosa (1615 – 1673): Astrea, az ártatlanság és tisztaság szűz istennője távozása (1665)

Astreus multifunkciós titán: reszortjai közé tartoznak a csillagok, a bolygók, a csillagászat és az esti szürkület.

4 Astraeus_hygrometricus

A négy szélisten atyja, és nemcsak a mitológia, de a mikológia terén is sokat tett: 1885-ben ő ihlette Andrew Price Morgant (1836 – 1907) a repedéses csillaggomba tudományos elnevezésére, mely Astraeus hygrometricus.[2] Specifikáló neve arra utal, hogy – amint az angolok kifejezik, barométergombaként – a levegő páratartalmától függően ki-be nyitogatja magát, utat adandó vagy elzárandó a spóráinak. (A név alapja inkább az alakja lehet, mint a spórák távozását kísérő enyhe fuvallat.) 2005-ben az év gombájának is választották. Ám Astreus legörvendetesebb lépése mind közül bizonyára az volt, hogy leányt nemzett: a szürkület titánja a hajnal istennőjével, Eosszal. A leány Astrea, csillagleány. Ő volt az égiek közül az, aki legtovább bírta idelent velünk, emberekkel. Az égbe emelkedve lett belőle a Szűz csillagkép, ami a megölt Ikarios király bánatában magát felakasztó lányának, Erigonének az érdeksérelme, mert a csillagkép kialakulását az ő égbe emelésével is magyarázzák. Amint Ovidius  (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?) írja az Átváltozásokban[3],

Vértől iszamos mezeinkről
s
zűz Astraea röpült legvégül vissza az égbe.

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása

De visszatértére, ami egyben az aranykor visszatérése, Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) óta sóvárognak:

Eljön a Szűz ismét, már jön Sáturnus uralma…

IV. Ekloga, Lakatos István (1927 – 2002) fordítása[4]

Astrea, a kegyes, barátságos szűz visszatérése a klasszikus műveltség egyik alaptoposzává vált, különösen „áthallásával” Szűz Máriához. Elkerülhetetlen volt, hogy az ember, akitől végül Astrea is elmenekült, meg ne mérgezze bűvös emlékét és visszatérése reményét: valóságos „altoposszá” tették, hogy egyes koronás fők uralmát Astrea visszatérteként magyarázzanak.

5 Frances_Yates

Dame Frances Amelia Yates (1899 – 1981)

I. Erzsébet (1533 – 1603) lehetett az első, akit körülzsongtak ezzel a párhuzammal. Frances Yates  történésznő egész tanulmánykötetet szentel a tárgynak (Astraea: The Imperial Theme in the Sixteenth Century – Astrea: a XVI. század uralkodói témája).[5]

6 Dekker_his_dreame_(1620)

Dekker (1572? – 1632) álma

Célzásával The Pleasant Comedie of Old Fortunatus (Vén Fortunatus komédiája, 1599) című darabjának előhangjában Dekker (1572? – 1632) teszi meg az első lépést.

valaszto

7 Velazquez Philip_IV_of_Spain

Velázquez (1599 – 1660): IV. Fülöp (1605 – 1665)

Velázquez (taller): Isabel de Borbón. Copenague, Statens Museum for Kunst
Velázquez: Bourbon Izabella (1602 – 1644)

 

 

1622 június 28-án a jó egy éve uralkodó IV. Fülöp spanyol király és felesége, Bourbon Izabella Madridban négy szent szentté avatását ünnepelte, köztük Madrid védőszentjéét, Földműves Szent Izidorét (1070? – 1130). Az alkalomra Lope de Vega kedveskedett Izidor gyermekei című színdarabjával, melyben IV. Fülöp trónra emelkedését Astrea visszatéréseként ünnepelte.[6]

9 LopedeVega

Lope de Vega (1562 – 1635)

A ragály Oroszországra is átterjedt. Erzsébet cárnő (1709 – 1762) halálára Nariskin írt gyászódát, melyben a cárnő uralmát Astrea visszatéréseként ragadta meg.[7]   Nagy Katalin (1729 – 1796) már életében találkozhatott a megtisztelő hasonlattal Rzsevszkij (1737 – 1804) Születésnapi ódájából.[8]


Időrendben nem ide kívánkozik, de szándékosan hagytam a végére Dryden (1631 – 1700) hozzájárulását az Astrea-kultuszhoz. Oliver Cromwell (1599 – 1658) temetése napján Dryden hősi stanzákban siratja el az általa nagyra becsült hadvezért és államférfit. Mint írja,

no winter could his laurels fade

(nincs tél, mely babérját hervaszthatná)

(Heroic Stanzas on the Death of Oliver Cromwell)

 – a vers egésze ebben a túláradó stílusban íródott.[9] Ez természetesen nem gátolta a bátor Drydent, hogy alig két évre rá elomlóan köszöntse a trónra lépő II. Károlyt (1630 – 1685) Astraea Redux (Visszatért Astrea) című panegyricusában[10]:

For his long absence Church and State did groan;
Madness the pulpit, faction seized the throne…

(Míg ő távol volt, Állam, Egyház sírt;
Szószéket őrület, trónt viszály bírt…)

És azt se felejtsük, II. Károly másik nagy híve, Aphra Behn (1640 – 1689) is Astrea nevét vette fel kémként és később írónőként is.


[1] Balajthy Jó’sef verses köszöntője

[2] repedéses csillaggomba

[3] http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

[4] http://mek.oszk.hu/06500/06540/06540.htm#6

[5] Frances Yates tanulmánykötete

[6] The Return of Astraea: An Astral-Imperial Myth in Calderón p.62

[7] The Paradise Myth in Eighteenth-Century Russia

[8] Catherine the Great

[9] Heroic Stanzas on the Death of Oliver Cromwell

[10] Astraea redux

Advertisements

One response to “Térj vissza, Astrea

  1. De szép körök ismét!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s