Indiai sárga

Most, hogy több időm volt gondolkodni, túl sokat is töprengtem. Olyan voltam, akár a kutya, amely a sebeit nyalogatja, hogy megtisztítsa, de csak még nagyobb bajt csinál.

Tracy Chevalier (sz. 1962): Leány gyöngy fülbevalóval[1]

1 girl_with_the_pearl_earring_1665

Vermeer (1632 – 1675), a Rembrandt-Hals-Vermeer „barokk triász” tagja egyik legismertebb képének, melynek címe Leány gyöngy fülbevalóval (1665), tüzetesen feltárták a palettáját[2]:

  1. ólomfehér2 palette
  2. okkersárga
  3. cinóbervörös
  4. buzérvörös
  5. okkervörös
  6. okkerbarna (umbrabarna?)
  7. szénfekete
  8. csontfekete
  9. ultramarin
  10. indigókék
  11. rezedasárga.

A növényi eredetű festékek alapanyagai:

3 RubiaRoot

festőbuzér

5 reseda_luteola04901

festő rezeda

4 Indigofera_tinctoria

indigó

valaszto

A rezedasárga Vermeer életművében központi fontosságú, például az 1667-1670-ben alkotott Szerelmeslevélen: 6 Loveletter8 leadtinyellow9Itt a visszafogott színhatást Vermeer külön fokozza másik kedves, halvány színű ón-ólom-sárgájával, melyet tiszta szépségében az Író leány (1665-1666) című képén is láthatunk.7 writing

Van azonban egy igazán rejtélyes sárga festék is Vermeer palettáján.

9 Woman_Holding_a_Balance

A gyöngymérő nő (1664 körül) függönyének pigmentvizsgálatával H. Kühn Vermeer-kutató indiai sárga alapot mutat ki.[3]


A Leány gyöngy fülbevalóval Vermeernek, ha nem képzavar, olyannyira „ikonikus” képe, hogy az elkészülése körülményeiről 2003-ban Peter Webber (sz. 1960) különleges fantáziajátékot[4] is forgatott, sok hiteles (és kevéssé hiteles) életrajzi elemmel, de a film legnagyobb vállalkozása az, hogy Vermeer képi világát láttassa valóságként. A filmben Vermeer mecénása, Pieter Claesz van Ruijven  (1624 – 1674) – az életrajz alapján hiteltelenül – rossz modorú, gyenge jellemű figura. Tom Wilkinson (sz. 1948) alakítja a rendezői elvárásnak megfelelően.

Young_Woman_with_a_Pearl

A Leány gyöngy nyaklánccal (1664) átvételekor csipkelődve ezt mondja Vermeernek, miközben a festményen ábrázolt hölgy ruhájára mutat[5]:

„Indiai sárga? Indiai tehenek vizeletéből párolják le, melyeket kizárólag mangólevéllel és vízzel táplálnak. Szárított húggyal festetted meg a feleségemet.”

A mecénás szájába adott kijelentéssel számos súlyos probléma van (a vegytani képtelenségtől is eltekintve: a szárazanyag nyilván csak lepárlási maradék lehet, nem párlat).
Igaz ugyan, hogy a kép minden bizonnyal az ő tulajdonában volt, de kizárható, hogy felesége, Maria de Knuijt († 1681) portréjeként rendelte volna és vásárolta volna meg. Vermeer életművében egyetlen modell sem azonosítható be név szerint[6], bár az 1659-1660-ban készült Borospohár című kép modelljeként Maria komolyan szóbajön: a két férfialak közül az egyik maga a jelképek iránt fogékony festő lehet. Maria maga a férjénél is gazdagabb volt, külön is támogatta Vermeert[7], és özvegyként, a korban szokatlanul, végrendeletileg is megemlékezik a festőről.[8]

10 Holgy_ket_urral

 A Leány gyöngy nyaklánccal ruhaszínének sárgája úgyszólván „világos módon” ón-ólom-sárga. Hogy indiai sárgaként a függöny színezéke szóbajöhet-e, már érdekesebb kérdés.


Ezt az indiai Biharban előállított rejtélyes festékanyagot bizonyíthatóan használták a XV. századtól Európában is, immár bizonyíthatóan maga Vermeer is, de az biztosra vehető, hogy nem ismerték előállítási módját. Erről csak 1883-ban szereztek tudomást Európában.[9]

Az európai közvéleményt szíven ütötte állatok ilyen kegyetlen bánásmódja, így 1908-ban végképp betiltották (ha hihetünk…).[10]  Forrásunk Philipp Ball Ragyogó Föld című kötetére hivatkozik.  Elefántok, tevék is felmerülnek az értékes szárazanyag forrásaként, mangólevelek helyett olykor kurkumával, de az sem kizárható, hogy tréfát űztek Indiában az érdeklődőkkel, vagy üzleti megfontolás is szóba kerülhet a konkurens festékgyártók csele gyanánt. Laikusként meglehetősen nehéz elképzelni ugyanis ilyen mennyiségű és minőségű szárazanyagot bármely állat vizeletében. Dr. Perjési Pál mindenesetre megerősíti, hogy a színanyag (magnéziumeuxantát) ilyen módon állt elő.[11]

11 euxantinsav

12 Simon Jacques Rochard Merimee 1826

Rochard (1788 – 1872): Jean François Léonore Mérimée (1757 – 1836) 1826-ban

Ám 1839-ben publikált, A freskó- és olajfestés művészete című ma is népszerű monográfiájában  Jean François Léonore Mérimée nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a helyiek egy indiai sáfrányfafaj, a Memecylon tinctorium leveleiből vonják ki a festékanyagot, melynek tehénvizeletszaga van.[12] John Stenhouse[13] (1809 – 1880)  skót szerves kémikust 1844-ben a szag a ricinuséra emlékeztette, amint erről a Filozófiai Magazinban  beszámol. Azon a véleményen van, hogy bár az indiai sárgát a közvélekedés különféle állatok vizeletének vagy epekövének tartja, de az ő vizsgálatai növényi eredetről árulkodnak.

13 memecylon

Victoria Finlay oknyomozó újságírónő 2004-ben kiadott Szín: a paletta természetrajza című kötetében meglepő következtetésekre jut. Forrásunk, mely rá hivatkozik, azt mondja, Finlay megállapítása szerint a vizelet-változat egyedüli írásos forrása az ismert indiai Európa-utazó, T. N. Mukharji egy levele, amelyben elbeszéli, ő látta a készítését. Finlay elutazott a Mukharji által megjelölt helyre, de ott senki nem tudott efféléről. Azt is feltárja, hogy se a Calcuttai Nemzeti Könyvtár, se a Londoni Indiai Könyvtár nem tud semmiféle tilalomról. Az indiai sárgát ma egy nikkel-azofesték-keverékkel helyettesítik.[14]


[1] http://www.citatum.hu/konyv/Le%E1ny_gy%F6ngy_f%FClbeval%F3val

[2] http://www.girl-with-a-pearl-earring.info/palette.htm

[3] http://www.nga.gov/feature/vermeer/alt/conservationnotes.shtm

[4] Leány gyöngy fülbevalóval – film

[5] A Guardian cikke

[6] Borospohár

[7] Vermeer női arcképei

[8] http://kalden.home.xs4all.nl/dart/d-p-ruijven.htm

[9] http://www.webexhibits.org/pigments/indiv/overview/indianyellow.html

[10] pigmentek

[11] aok.pte.hu/hu/download/index/16686

[12] Mérimée könyve

[13] Stenhouse

[14] indiai sárga

Advertisements

One response to “Indiai sárga

  1. Nagyon színes blogbejegyzés, vitán felül. 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s