Tevék és argentinok

Al-Araf (40. Ája)
40. “Bizony, azok, akik tagadják az ájáinkat, és fennhéjázók velük szemben, nem nyittatnak meg nekik az egek ajtói, és nem léphetnek be a Kertbe, amíg a teve át nem megy a tű fokán. És így fizetünk meg a bűnösöknek.”
(Korán)

7_40

Mai napság különösen fontos az emlékezetünkbe idézni, mi a fennhéjázás büntetése az ősforrás, a Korán szerint. (Ha az idézett ája nem lenne szent szöveg, még értelmezésére is vállalkoznék.)
A teve nemcsak ebben a szó szerint újszövetségi összefüggésben, de még számos egyéb alkalommal is megjelenik a Koránban.

Reynolds (1723 - 1792) Edward Emily Gibbon (1737 – 1794)

Reynolds (1723 – 1792): Edward Emily Gibbon (1737 – 1794)

Edward Emily Gibbon lenyűgöző mesterművében, az 1782-ben (akkor négy kötetben) kiadott, de már 1776-ra befejezett történelemkönyvében, A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának történetében (The History of the Decline and Fall of the Roman Empire)  a ma ötödik kötet ötvenedik fejezetének tizenharmadik lábjegyzete (Penguin Classics, szerk. David Womersley, 1994, vol.III p.155) így szól, amint a a kitűnő mairangibay blog  rámutat:

valaszto

Mahomet himself, who was fond of milk, prefers the cow, and does not even mention the camel…
(Maga Mohamed, aki a tejet kedvelte, jobban szerette a tehenet a tevénél, melyet nem is említ…)

2 the-history-of-the-decline-and-fall-of-the-roman-empire

3 Penguin

valaszto

Abból, hogy Mohamed (570 – 632) egy bizonyos alkalommal nem hozza szóba a tevét, Borges (1899 – 1986) arra a következtetésre jut, Gibbon szájába adva, hogy az egész Koránban egyszer sem fordul elő a teve szó, és ebből általa többször is hangoztatott elméletet alkot, pl:

Szóvá teszi a szerző [Gibbon A római birodalom hanyatlásának és bukásának története c. művében], hogy a legjellegzetesebb arab könyvben, a Korán-ban nincsenek tevék; nekem pedig az a véleményem, hogyha bármi kétség felmerülne a Korán hitelességét illetően, a tevék hiánya önmagában is elég bizonyíték volna, hogy arab mű. Mohamed a szerzője, Mohamed pedig, lévén, hogy arab volt, ugyan honnan tudta volna, hogy a teve sajátosan arab állat; a tevék az ő szemében a valósághoz tartoztak, így nem keltettek figyelmet; egy csalónak, turistának vagy arab nacionalistának ellenben első dolga lett volna, hogy minden oldalt telezsúfol tevékkel, tevekaravánokkal; ám Mohamednek, arab lévén, nem volt miért aggódnia: tudta, hogy a tevék nélkül is lehet arab. Azt hiszem, mi, argentinok is példát vehetnénk Mohamedről: higgyük el, hogy couleur locale nélkül is lehetünk argentinok.”

(Az argentin író és a hagyomány)

Borges nem tudott Mohamed széleskörű “evilági” ismereteiről. Mohamed nyilvánvalóan tisztában volt a tevék életterével. Mindamellett Borges a saját túlzását arra használja, hogy Mohamedet példaképül állítsa az “argentinkodóknak” – hogy azok megfogadták-e Borges jótanácsát, kérdéses.

4 argentina

argentinkodók

5 responses to “Tevék és argentinok

  1. Gyerekkoromban és még fiatalkorom jó részében sem tudtam felfogni, hogy a teve hogy a csudába lehet képes egyáltalán áthaladni egy tű fokán? Az egész teljesen abszurdnak, bizarrnak hatott, mígnem 1997-ben Jeruzsálemben volt szerencsém megismerkedni a Tű Fokával, az Óváros legszűkebb kapujával…

    Kedvelés

  2. Úgy látszik, engem csúnyán becsaptak az idegenvezetők! 😦

    http://www.biblicalhebrew.com/nt/camelneedle.htm

    For the last two centuries it has been common teaching in Sunday School that there is a gate in Jerusalem called the eye of the needle through which a camel could not pass unless it stooped and first had all its baggage first removed. After dark, when the main gates were shut, travellers or merchants would have to use this smaller gate, through which the camel could only enter unencumbered and crawling on its knees! Great sermon material, with the parallels of coming to God on our knees without all our baggage. A lovely story and an excellent parable for preaching but unfortunately unfounded! From at least the 15th century, and possibly as early as the 9th but not earlier, this story has been put forth, however, there is no evidence for such a gate, nor record of reprimand of the architect who may have forgotten to make a gate big enough for the camel and rider to pass through unhindered.

    Variations on this theme include that of ancient inns having small entrances to thwart thieves, or the story of an old mountain pass known as the “eye of the needle”, so narrow that merchants would have to dismount from their camels and were thus easier prey for brigands lying in wait.

    Kedvelik 2 ember

  3. Nem is igaz, hogy “szürke minden elmélet…”

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: A három tudós legendája és valósága | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Trükkök ezeregyei | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s