Lactatio

1 Pompei_-_micon_e_peroQuae parvis mater natis alimenta parabat
Fortuna in patrios vertit iniqua cibos.
Aevo dignum opus est. Tenui cervice seniles
asp[ice, ia]m ut venae lacte me[ante micant.
Adrnoto]q(ue) simul voltu fri(c)at ipsa Miconem
Pero: tristis inest cum pietate pudor.

Az anya tápláléka, melyet gyermekének szánt,
Balsors rendeltéből atyja eledelévé vált.
Méltó tett az öröklétre. Vén erek a vékony nyakban,
Lásd, amint felélednek az átszaladó tejtől,
Közben Pero maga Micont arcával simítja,
Orcáján kegyes, de tartózkodó bánat.

(Felirat egy pompeii freskón)

Kimon és Pero, avagy a római könyörületesség – a legalább kétezer éves történetnek előbb az ősforrásaiig kell visszamennünk. Kimont apja nem szabályos eltemetéséért éhhalálra ítélik, de megengedik, hogy alaposan átvizsgált leánya, Pero meglátogassa. Egyszer a gyanakvó őr észreveszi, hogy a lány atyját tulajdon tejével táplálja. A meghatott prefektus szabadon engedi az öreg Kimont. Széles körben elterjedhetett a történet, ha Pompeiiben több példányban is falra festették – azonos elrendezésben -, és egyiken még elégikus leírás is olvasható, amint a mottónkban láthatjuk.
Tiberius császár (Kr.e. 42 – Kr.u. 37) udvari történetírója, a számos forrásból merítő Valerius Maximus  Emlékezetes tettek és mondások kilenc könyvben című műve teljes egészében fennmaradt. A Pallas Nagy Lexikona túlságosan szigorúan ítéli meg, figyelmen kívül hagyva, hogy eleve anekdoták gyűjteményének készült.
Ebben a szerző egyenesen két változatát is felemlíti a történetnek. Az elsőben (5.4.7.) egy idős asszonyt táplál tejével a leánya, a függelékben idézett változatban az idős apát, Micont.

XIR208621

Kimon (Kr.e. 510 – 450)

A második történetvariáns férfi főszereplőjének, Miconnak nevét a második századi grammatikus, Sextus Pompeius Festus a maratoni győző, Miltiades (Kr.e. 550? – 489) fiának, Kimonnak  nevére torzítja, és így a példázat már a görög könyörületességet mutatja be. A Citiumnál szerzett sebesülésében meghalt történeti Kimonnak  ugyan nincs köze a példázathoz, a névváltoztatás mégis agyafúrt: az “igazi” Kimon sokszor szerepel Valerius Maximus gyűjteményében, többek között közvetlenül Micon történetét követően.

3 Jean_Penicaud_II_-_Greek_Charity_-1545k

Ifj. Jean Pénicaud (1515? – 1588): Görög könyörületesség (1545 k.)

Már Valerius Maximus is emlegeti azt a meglepetést, amelyet az anyját a saját tejével tápláló leány látványa okoz, ha képről szemléljük. Ám bármilyen népszerű témája volt is Kimon és Pero története Valerius Maximus korának, ez a népszerűség bizonyára eltörpül a téma közép- és újkori népszerűsége mellett.
Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy a kilenc kötet széles körben hozzáférhető legyen. Az anekdotagyűjteményt a középkor fontos történelmi forrásként kezelte.

4 Simon_de_Hesdin_presents_his_translation_of_Valerius_Maximus'_'Facta_et_dicta_memorabilia'_to_Charles_V,_king_of_France

Simon de Hesdin ( …† 1383) bemutatja V. Károly (1338 – 1380) francia királynak Valerius Maximus Emlékezetes tettek és mondások kilenc könyvben című művének fordítását

Caravaggio Az irgalmasság cselekedetei  című képén Kimon és Pero epizódszereplők.

5 Caravaggio_-_Sette_opere_di_Misericordia

Caravaggio (1571 – 1610): Az irgalmasság cselekedetei (Kimon és Pero a kép jobb szélén)

Poussin A zsidók mannát gyűjtenek a pusztában című képén, még különösebb az epizód feltűnése. Bár Poussin korában már indultak meg pompeii ásatások, nem valószínű, hogy azok eredményeit ismerte volna. Képén az idős hölgyes történetváltozatot látjuk, de a kompozíció és a színvilág mégis pompeii eredetű. Felix Thürlemann ebből arra következtet, hogy mégiscsak kiszivároghatott Pompeiiből az “ikonográfia”. Ez talán túlzás. Az elrendezések ugyan Pompeiiben is azonosak egymással, és nem kizárható, hogy az elrendezésnek ez a hagyománya metszetek közvetítésével átívelhetett a századokon, más forrásokat is használva, de a színösszeállítás véletlen egybeesés is lehet, különös tekintettel a témát megfestő számos mesterre.

6 poussin-israelites-manne

Poussin (1594 – 1665): A zsidók mannát gyűjtenek a pusztában

A történet elsődleges, közvetlen feldolgozóinak elsöprő számára tekintettel meg sem fordulhat a fejünkben eg átfogó galéria bemutatása. Néhány értelmezést mindenesetre érdemes lesz áttekintenünk. Csak Rubens háromszor dolgozta fel a témát. A meglehetősen abszurd történet apropóul szolgálhatott bizonyos anatómiai ismeretek csillogtatásához.

7 Cimon_and_Pero_-_Hans_Sebald_Beham

Beham (1500 – 1550)

8 Beham (1500 - 1550)

Beham

9 Moreelse (1571 - 1638)

Moreelse (1571 – 1638)

10 Rubens (1577 - 1640)

Rubens (1577 – 1640)

11 Rubens

Rubens

12 Rubens

Rubens

13 Regnier (1591 - 1667)

Regnier (1591 – 1667)

14 Meyvogel (1622 - 1700)_Budapest

Meyvogel (1622 – 1700) (Budapesti Szépművészeti Múzeum!)

15 Greuze (1725 - 1805)

Greuze (1725 – 1805)

16 Szauko (sz. 1969)

Szauko (sz. 1969)

A “másodlagos feldolgozók” spirituális síkra terelik a témát: a Szűzanya a kegyes hagyomány szerint Clairvaux-i Szent Bernátot (1090? – 1153) táplálja a tejével azok után, hogy a szent egy Szűzanya-szobor előtt így fohászkodott: “Mutasd meg, hogy anya vagy…“. Az erotikus felhangoktól megfosztott történet a vásznakon így, ha lehet, még abszurdabb.

17 Cano (1601 - 1667) 1650

Cano (1601 – 1667): Clairvaux-i Szent Bernát látomása

18 Ignacio Chacón Nolasco Szt Peter

Chacón (XVIII.sz.): Maria Lactans (Clairvaux-i Szent Bernát és a gyermek Jézus)

Advertisements

4 responses to “Lactatio

  1. Valahogy nem tudok szabadulni attól a gyötrő gondolattól, hogy a téma művészetekben való sok-sok évszázadon átnyúló népszerűségében erősen szerepet játszhatott a társadalomban akkoriban uralkodó férfiak vonzódása a dolog erotikus oldalához. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Clairvaux-i Szent Bernát története és művészeti ábrázolásai pedig, lehet hogy kissé prüd vagyok, minimum bizarr benyomást tesznek, de már-már a blszfémia

    http://www.etymonline.com/index.php?allowed_in_frame=0&search=blasphemy

    határát súrolják.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s