Uriah Heep

(Heep’s face) was quite as cadaverous as it had looked in the window, though in the grain of it there was that tinge of red which is sometimes to be observed in the skins of red-haired people. It belonged to a red-haired person—a youth of fifteen, as I take it now, but looking much older—whose hair was cropped as close as the closest stubble; who had hardly any eyebrows, and no eyelashes, and eyes of a red-brown, so unsheltered and unshaded, that I remember wondering how he went to sleep. He was high-shouldered and bony; dressed in decent black, with a white wisp of a neckcloth; buttoned up to the throat; and had a long, lank, skeleton hand, which particularly attracted my attention, as he stood at the pony’s head, rubbing his chin with it, and looking up at us in the chaise.

Épp olyan hullapofa volt most is, mint az ablakban, bár a színében volt valami vörhenyesség, a mi vöröshajú emberek bőrének nem ritka sajátsága. Az arcz gazdája vöröshajú ifjú volt – tizenötesztendős, a hogy’ most becsülöm, de jóval idősebbnek látszott; a haja oly rövidre volt nyírva, mint a legkopárabb tarló; szemöldöke alig, pillaszőre egyáltalán nem volt, s vörösbarna szeme oly védetlen és árnyéktalan volt, hogy emlékszem, tűnődtem rajta, vajon hogy’ szokott elaludni. Vállas, csontos alak volt; tisztességes fekete ruhában, csokorra kötött fehér nyakkendővel, állig begombolkozva. Hosszú, vékony, csontvázszerű keze különösen magára vonta a figyelmemet, mikor a póni fejénél állva, állát dörzsölgette s fölnézett ránk a csézába.

Dickens (1812 – 1870): Copperfield Dávid, 15. fejezet

Mikes Lajos (1872 – 1930) fordítása

1 kiraly

Király István (1921 – 1989)

Király István alideológus egy kései interjújában számolt be arról, hogy lelkiekben benne mély sebet ütő konfliktusba keveredett magával a főideológussal, Révai Józseffel (1898 – 1959). Király István egy írásában ugyanis rokonszenvet mutatott szegények iránt, amire Révai lecsapott. Szerinte a szegények iránti szimpátia helyett a szegénység okainak felszámolása a szocialisták célja, maga az érzelgős szimpátia pedig félrevisz, objektíve szekeret tol, ártalmas a szocialista költségvetésre (ezt nem mondta, csak gondolta) stb. Hasonlóan bukott volna el Révai vizsgáján az antikapitalista, ám a kapitalizmus rendszerén belüli becsületes munkában és annak jutalmában hívő, de a szegénység láttán harciassá váló Victor Hugo (1802 – 1885), Jókai Mór (1825 – 1904) vagy Charles Dickens (1812 – 1870).

1969 karácsonyán Anglia kettős Dickens-lázban élt: a szezonális hatáson túl (Karácsonyi ének, 1843) Dickens halálának százéves évfordulójára készültek. Így az akkor éppen Spice névre hallgató angol hardrock együttes  impresszáriója, Gerry Bron (1933 – 2012) elérkezettnek látta nevet váltani Uriah Heepre. (Budapesten is többször felléptek.) De ahogy rossz nyelvek hívják őket, a “szegény ember Deep Purple-je” sosem tudott tartósan a listák élére ugrani.


Uriah Heep neve, mutatis mutandis, úgy cseng az angol fülben, mint nálunk a Jumurdzsák vagy a Geréb Dezső. A Copperfield Dávid egyik legélvezetesebben megrajzolt figurája, benne Dickens antikapitalizmusa mármár inkorrekt mezsgyére téved. (Ám a “hettita” név mögött hasztalan keresnénk antiszemia célzást. A teljes regényben mindössze egyetlen “zsidózást” olvashatunk, Uriah Heep későbbi leleplezőjétől, Micawber úrtól.) Uriah Heep testileg is szánandó és permanens önmegvetésben vergődő figura, aki “első egymillióját” bűncselekménnyel: gyémántlopással szerzi meg, és ezzel csalárd uzsorákat finanszíroz. Felmerült, hogy Uriah Heep alakjában Dickens Andersent figurázta ki. Dickensnek ugyanis émelyítő személyes tapasztalata volt a dán íróról.

Gad's Hill Place

Kölcsönösen nagyra becsülvén egymást (Andersen odáig ment, hogy Dickenst nevezte a legnagyobb élő írónak) Dickens és családja két hétre vendégül fogadta Andersent Gad’s Hill-i otthonukba, melyet Dickens eredetileg befektetési céllal vásárolt, végül haláláig benne lakott. Két hétre hívta Andersent, de nem volt az a kifinomult stiláris fogás, amellyel öt hét előtt kipiszkálhatták volna a családnak egyre nyomasztóbb, szerintük “dögunalom” (vagy “csontszáraz”? – bony bore) Andersent. El is maradt aztán a levelezés, aminek okát a mit sem sejtő Andersen fel nem foghatta. Ám akármennyire “untig elég” is a kedves vendég (a szólás szerint már három nap után), Uriah Heep alakja olyannyira sötét, hogy ekkora bosszút egy kis unalom nem vált ki. A perdöntő bizonyíték azonban az időpontok vizsgálata.valaszto

3 Lawrence 1769 - 1830 Maguerite Countess_of_Blessington

Lawrence (1769 – 1830): Maguerite Gardiner grófnő (1789 – 1849)

  1847-ben Andersen Angliába érkezett, Marguerite Gardiner  blessingtoni grófnő látta vendégül, és Dickens-szel legfeljebb futólag találkozott, amit az valószínűsít, hogy a saját műveiből készített ajándékcsomagot személyesen nem is volt alkalma átadni Andersennek. De ha hosszabb is volt az együttlétük: a Copperfield Dávid 1849-1850-ben készült, és 1857-ig köztük lelkes, baráti levelezés folyt – mindaddig, amíg Andersen azt az emlékezetes öt hetet ott nem töltötte Dickenséknél.

4 copy

Hans Christian Andersennek barátja és csodálója, Charles Dickens

Egyben meg is találjuk Uriah Heep valóságos ihletőjét. (Dickens nem különösen ízléses szokása, hogy személyes konfliktusait irodalmi úton bosszulja meg – maga Copperfield Dávid is ezt teszi.) Bizalmas ismerőse, Thomas Powell 1846 júliusában csalóként lepleződik le: munkaadójának, Dickens barátjnak, Thomas Chapman-nek a számláit hamisította. Sikerült kereket oldania, meg sem állt Amerikáig. Ott sikerre vitte The Living Authors of England (1849)  című, intimitásokban gazdag, de felszínes művét, kedvezőtlen utalásokkal Dickensre. Kettejük szövevényes viszályáról tanulmánykötet is született (Sidney Phil Moss, Carolyn J Moss: The Charles Dickens – Thomas Powell Vendetta). Powell Amerikában sem hagyott fel parazita, szélhámos életmódjával. Különösen az írótársadalomra specializálódott: áldozatai között találjuk Herman Melville-t (1819 – 1891) is. Dickens egyéb regényeiben is, kimutathatóan, pellengérre állítja Powellt.  Így a Dombey és Fiában (1846 – 1848)  – fordította Fodor József (1898 – 1973) – és A Jarndyce-örökösökben (1852 – 1853)  – fordította és átdolgozta Ottlik Géza (1912 – 1990). Utóbbiból filmsorozat is készült (Pusztaház örökösei). Uriah Heep testi valójához Andersen alakja mindenesetre sokkal közelebb áll, mint a gömbölyded, monoklis Powell.

5 andersen

Andersen (1805 – 1875)

6 Fred_Barnard 1846 - 1896 Uriah

Barnard (1846 – 1896): Uriah Heep

7 powell

Thomas Powell (1809 – 1887)

Advertisements

5 responses to “Uriah Heep

  1. Ez volt a legkedvesebb szám tőlük a korai kamaszkoromban:

    Kedvelik 1 személy

  2. Well, well, ismét hiányoznak a közvetlen FB, Google+, stb. linkek… 😦

    Kedvelés

  3. Igen, az a legjobb, ha ezen az oldalon az ember minden blokkolót kikapcsol.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s