Spirochaeták kifürkészett útjai

Két perc Vénusszal, két év Merkurral

 J. Earle Moore (1892 – 1957)

AmadeusAz Amadeus (írta: Peter Shaffer, a filmet rendezte Miloš Forman, 1984) számos problémája közül a tizenöt feltehetően legjelentéktelenebbet már sikerült feltárni ( http://www.moviemistakes.com/film1755 ). Nem célunk a lista bővítése, annyit mindenesetre jegyezzünk meg, hogy Mozart (1756 – 1791) “sztentori” nevetéséről egy prágai asszonyság valóban beszámol, ám ebből nem következik, hogy Mozart rendszeresen és rosszkor, primitíven nevetett volna. A film alapgondolata, hogy Salieri (1750 – 1825) harcba lép az általa addig buzgón imádott Isten ellen, mert Isten a zsenialitást egy arra méltatlan jellembe, Mozartba plántálta. Ez aztán megköveteli Mozart méltatlankénti beállítását, ami nyilvánvaló igazságtalanság.
Mozartot nem gyilkolták meg. Súlyos betegségek láncolata kísérte végig kora gyermekkorától, és azt a már röviddel a halála után elterjedt pletykát, mely szerint Salieri – vagy netán a Requiemet (K626) megrendelő titokzatos Franz von Walsegg gróf (1763 – 1827) – ölette volna meg, maga az elsődleges kezelőorvosa, Closet udvari orvos cáfolta meg egyértelműen. Mozart utolsó napjaiban a Bécsben akkor járványszerűen elterjedt betegség szomorú és akkor elkerülhetetlen végkifejletének stádiumait előre megjósolta. A betegséget azonban tévesen diagnosztizálta reumatikus lázként, mint ahogy az influenza egy korai, heveny változatára hivatkozni is pontatlan. Schultheisz Emil (1923 – 2014) tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy Mozart halálát súlyos veseelégtelenség okozta.

1 Robbins_Landon 1989

Howard Chandler Robbins Landon (1926 – 2009)

Peter J. Davies magyarázatát Howard Chandler Robbins Landon alapművében  végérvényesnek mondja. Eszerint Mozart halálát egy akkoriban Bécsben valóban dúló streptococcus-fertőzés okozta, melyet egy szabadkőműves páholyban kapott el; ez  Schönlein – Henoch-purpurával, veseelégtelenséggel, agyvérzéssel és tüdőgyulladással egészült ki halálos kórképpé, melyet tovább súlyosbított a más esetekben olykor segítő érvágás.

valaszto


Salieri korántsem volt tehetségtelen zeneszerző. Igazi kibontakozásához három nagy fordulatra lett volna szükség: a Gluck (1717 – 1787)-féle operareform, a Johann Christian Bach (1735 – 1782) és Mozart fémjelezte “új klasszicista” változás, végül a Weberhez (1786 – 1826) fűzhető kora romantika stílusának adaptációjára. Ebből az első akadályt sikerrel vette, a másik kettőhöz tehetsége már csekélynek bizonyult. Bár Mozart apja, Leopold (1719 – 1787) határozottan úgy tartotta, Salieri áskálódik fia ellen, mégis, igazságtalanságot követünk el, ha ennek túlzott hitelt adunk. Mozart és Salieri kedélyes, jó viszonyban voltak, és Salieri “húzásai”, ha egynémely meglehetősen kártékony is volt, a zenei (különösen az olasz zenei) intrikák sajátos és sajnálatos mértékét nem haladták meg. (Ki tudja, közepes szerzők világismerete talán elég volt ahhoz, hogy ebben meglássák az előre jutás lehetőségét – bár hogy Salieri mint udvari zeneszerző hová akarhatott még előrejutni… – , hiányos volt viszont annak felmérésére, hogy praktikáik könnyen átláthatók és leleplezhetők.) A félőrült, idős Salieri hol magát okolta Mozart halálával, hol elutasította a durva feltételezést – például a halálos ágyán Ignaz Moschelesnek (1794 – 1870), Beethoven (1770 – 1827) tanítványának.


 Annál is meglepőbb, hogy az Amadeus rendezői változatát kísérő, az egész film alatt végigfutó, kommentáló párbeszéd az idős író és idős rendező között (2. angol hangsáv, 32:5 – 34:55) különös verziót állít fel Mozart “igazi” haláláról. Miloš Forman kijelenti (neki erre több ember megesküdött, bár ez mint igazságkritérium már Mozart korában sem dívott), hogy Mozart két házban szállt meg prágai tartózkodása során (1), melyek közül az első földszintjén bordély működött (2). Ebben Mozart vérbajt szerzett egy fiatal prostituálttól, melyet a második tartózkodási helyének, a Bertramkának (3) az őt vendéglátó asszonyának, Dušeknének, a híres szopránnak adott át szeretettel (4), aki “Clam grófnak”, a szeretőjének, ám amikor a szeretett asszony elérte a huszonöt éves kort (5), a gróf átnyergelt egy tizenkilenc éves másik híres szopránra (6), aki a vérbajt viszont Beethovennek adta tovább (7). Beethoven ebbe halt bele (8), míg Mozart a vérbajt kikúrálni szolgáló higanyvegyületekbe, mely rá mint vesebetegre halálosan hatott (9).

2 Bertramka

Bertramka

Térjünk rá a részletes cáfolatokra.
(1) Mindenek előtt tisztázzuk, hogy Mozart öt prágai útja közül a másodikról, az 1787. év végiről, vagyis a “Don Giovanni”-sról beszélünk. Ekkor az U zlateho Lva fogadóban, azaz az Arany Oroszlánban szállt meg.
(2) A fogadó földszintjén ugyan nem működött bordély, de Mozart valóban frekventált egy bordélyt a közelben. (Hangulata, alkotókedve talán nem véletlenül “hágott” a tetőfokára.)
(3) Nincs bizonyíték rá, hogy Mozart megszállt volna a városmagtól távol eső Bertramkában. Ezt mindössze Mozart ott jelen nem levő második fiának, Karl (Carl) Thomas Mozartnak (1784 – 1858) egy bizonytalan, 1856-os megjegyzéséből gondolhatnánk. Mindamellett Mozart megfordulhatott a házban: a Karl által emlegetett anekdotikus történet szerint a házigazda František Xaver Dušek zeneszerző (1731 – 1799) felesége, Josepha Hambacher (1753 – 1824), aki valóban ünnepelt szoprán volt, és akinek Mozart tíz évvel korábban az Ah, lo previdi (K272) közkedvelt hangversenyáriát írta, Mozartot egy kerti lakba zárta egy napra, hogy így csikarja ki ígérete teljesítését egy másodikra, amit Mozart meg is írt. Ez lett legnagyobb hangversenyáriája, Bella mia fiamma, addio (K528), melynek szédítően nehéz kromatikus passzázsait a bezárt Mozart “bosszújaképp” magyaráznak az anekdota apologétái. Mely nagy valószínűséggel nem történt meg. Egyáltalán nincs rá bizonyíték, hogy Mozart akár csak meg is fordult a Bertramkában. Mindamellett Mozart sokat dolgozott együtt korábban a szopránnal.


(4) Hogy a szoprán és Mozart szeretők lettek volna, Maynard Solomon bizonytalan lábakon álló spekulációja 1995-ből (a film elkészülte utánról, de a beszélgetést megelőzően). Maynard Solomon is az 1789-es berlini találkozóra teszi a viszony kezdetét, ám az egész konfabulációt erélyesen cáfolja Bruce Alan Brown, “In defense of Josepha Duschek (and Mozart): Patronage, friendship, and evidence.” Mozart Society of America Conference, Prága, 2009. június 12.
(5) A szóban forgó gróf Kristián Filip Clam-Gallas (1748 – 1805), aki valóban kedvese volt Dušeknének.

Jegyezzük meg, hogy a gróf leánya, Alojzia (1781? – 1822) Széchenyi István (1791 – 1860) sógornője volt.

Dušekné 1778-ban, 9 évvel Mozart második prágai utazása előtt töltötte be huszonötödik életévét. Ha Mozart egyáltalán járt a Bertramkában, akkor láthatta azt a házat, mely legalábbis részben a szerelmétől jóval korábban megvált gróf egyik búcsúajándéka volt.
(6) A másik híres szoprán Josephine von Clary-Aldringen (1777 – 1828) grófnő volt, 24 (és nem 6) évvel volt fiatalabb Dušeknénél.
(7) Beethoven a két prágai útja közül az 1796-os elsőben  Josephine-nek ajánlotta a Lipcsében már bemutatott, nagyszabású hangversenyáriáját, az Ah! Perfidót (op.65), melynek szövegét “régi jó ismerősünk”, Metastasio (1698 – 1782) írta, ám nem eldöntött, Prágában az áriát Josephine grófnő vagy Dušekné énekelte. Arra pedig, nagy barátságuk ellenére, végképp nincs bizonyíték, hogy Beethoven a szeretője lett volna Josephine grófnőnek.
(8) Bár lehetséges, hogy Beethovennek volt vérbaja, de akkor az minden valószínűség szerint veleszületett vérbaj volt. Beethoven nem vérbajban halt meg: egy súlyos reumatikus lázból felépülve komoly gyomorbántalmak során át végül alkoholizmus okozta májbetegségben hunyt el.
(9) Mozartnak nagyobb valószínűséggel volt vérbaja, de kizárható, hogy a kúrálására alkalmazott higanyvegyületek vezettek volna halálához. A higanykezelés okozta mellékhatások közül az egyik legjellegzetesebb a görcsössé, majd kivehetetlenné váló kézírás. Ám Mozart kézírása mindvégig gyönyörű maradt.

Advertisements

5 responses to “Spirochaeták kifürkészett útjai

  1. Ez az egész, Milos Forman által interpretált gondolatfolyam jól kitapinthatóan azt a célt szolgálja, hogy a Treponema pallidum révén közvetlen, bakteriális-genetikai ívet húzzon az emberiség 2. és 3. legnagyobb komponistája közé.

    Kedvelik 2 ember

  2. Sajátos alkalmazása ez Karinthy hat lépés elméletének.

    Kedvelik 2 ember

  3. Visszajelzés: Három hárfás és három menekülés | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Ben Jonson kismonológja | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Csigavíz | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s