Báthory Erzsébet szerepében: Zápolya János

Raab Kiuprili.

…enforce the last commands of royal Andreas
And shield the Queen, Zapolya: haply making
The mother’s joy light up the widow’s tears.

Ahmed Köprülü.

…szerezzünk érvényt a királyi András utolsó parancsainak,
És védjük meg a királynét, Zápolyát: hogy
Az anya öröme bízvást átragyogja az özvegy könnyeit.

1 Samuel_Taylor_Coleridge_portrait

Coleridge (1772 – 1834)

Nem, nem őrültem meg. Talán inkább Coleridge  “tavi költő”, a Zápolya, karácsonyi rege két részben (1815 – 16) című dráma szerzője, vagy bírálói, aki Coleridge magyar vonatkozások tömegével megterhelt színdarabjának történeti abszurditásait Coleridge korának nevetségesen hiányos, zömmel konstantinápolyi látogatások alkalmával török zsibárusoktól szerzett álismereteivel magyarázzák. Mert ha Coleridge megáll azon a ponton, hogy Báthory (Báthori) Erzsébet  alakját beleolvasztja Zápolyába, ezt még tarthatnánk a tájékozatlanág dübörgő ünnepének, de ha megnézzük és megfejtjük az első rész szereplőlistáját, rájövünk, hogy Coleridge csavarásai tudatosak. Az “advertisment“-ben, azaz ajánlásban Shakespeare (1564 – 1619) Téli regéjét jelöli meg mintadarabul, vagyis Shakespeare kicsavart “történelemszemléletét” veszi fel.

2 Lakeland_View

Lake District, a tavi költők kiránduló-, részben lakhelye is

Nade jöjjön az a lista, és adjuk meg a megfejtést is.

Emerick, Usurping King of Illyria.

Raab Kiuprili, an Illyrian Chieftain.

Casimir, Son of Kiuprili.

Chef Ragozzi, a Military Commander.

Zapolya, Queen of Illyria.

Azaz:

3 Imre_koron

Imre (1174? – 1204) (magyar király) – Illíria trónbitorlója

4 Koprulu_nagyvezir

Ahmed Köprülü (1635? – 1676) (nagyvezír) – illír vezér

valaszto

Kázmér (talán valamelyik lengyel király) – Köprülü fia

5 Manyoki

II. Rákóczi Ferenc (1676 – 1735) – hadseregparancsnok

bathori

Báthory Erzsébet (1560 – 1614)

Zápolya János (1487 – 1540) + Báthory Erzsébet (1560 – 1614) – Illíria királynéje.

Ahmed Köprülü darabbeli keresztneve, a Raab nem más, mint a Rába folyó német neve. Ahmed Köprülü nagyvezír csatát vesztett Raimondo Montecuccolival (1609 – 1680) szemben az áradó Rába partjainál a Szentgotthárd melletti csatában (1664).

9 Mogersdorf

A szentgotthárdi csata. Korabeli német beszámoló

Ragozzi Rákóczi neve volt osztrák katonai jelentésekben, továbbá Rákóczi álneve is.

Gyüre Lajos – A rebellis – Történelmi játék

Rákóczi: Ezt inkább én kérdezhetném öntől! Honnan jött, és mit akar? És hogy jutott be egyáltalán ide?

Futár: Azt nem mondhatom meg… Különben mindegy. Egy nemes urat keresek… Bizonyos Ragozzi grófot…. Levelet hoztam neki.

Rákóczi: Az én vagyok. (nyúlna a levélért)

Futár: Azt mondhatja más is. Csak a saját kezébe. így szól a parancs!… Onnan fogom tudni, hogy igazat mond-e, ha megnevezi első jegyesét.

Rákóczi: A megholt Hessen-Darmstadti Magdolnát?

Futár: A levél tehát önnek szól! (átadja, aztán kimegy)

8 Sarolta_Amália_hessen–wanfriedi_hercegno 1679-1722A darab második részében felbukkan Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő (1679 – 1722), Rákóczi felesége, egy Bethlen Bathory nevű amalgám, a Báthory család sarjai, egyebek mellett Zápolya “királynő” (a valóságban a felnőtt kort meg nem ért) András nevű fia.

valaszto

Báthory Erzsébet rémtetteiről nehéz tárgyilagosan nyilatkozni. Mert egyfelől letartóztatása után (mely a földjeire ácsingózók érdekeit szolgálta) minden tanúvallomást kínzással csikartak ki, és csak feltűnt volna a krónikásoknak, ha rengeteg hordónyi piócát hozat a várába (nélkülük aligha fürödhetett volna a gyorsan alvadó vérben), továbbá kései ellenlábasai, a “vértollnokok“, mint Mikszáth Kálmán (1847 – 1910) vagy Nemeskúti Rexa Dezső (1872 – 1964) túlontúl hevesen támadják, mégis megfontolandók Péter Katalin  érvei, egyebek mellett a családi anamnézis: közeli női rokonai botrányosan nimfomániásak voltak, és hogy Erzsébet esetleges ilyen indíttatásait elfojtsák, igen szigorú neveltetésben részesült, és feltehetőleg ez a kettős hatás vezetett szexuális aberrációkhoz.

10 csok

Csók István munka közben, a Báthory Erzsébet-tablón

11 bathory

Báthory Erzsébet munka közben, Csók István vázlatán

valasztovalaszto

Coleridge drámai érzéke meglehetősen fogyatékos volt, ám Osorio (1797) című drámájának alapos átdolgozása után (Remorse, 1813) úgy érezte, érett drámaíróvá vált. Mégis, költői, sőt, filozófusi erényei ugyan megjelennek drámáiban, azok mint színpadi alkotások vérszegények és gyenge szerkezetűek. Egy 1815 szeptember 27-én kelt levelében már arról ír, hogy összegyűjtött minden anyagot készülő Zápolya-drámájához.

12 Lord_Byron

Byron (1788 – 1824)

December végén megírja Lord Byronnak, miben sikerült fejlődnie korábbi színműírói gyengeségeit felismerve. És bár 1834-ben, higgadtan és önkritikusan, azt írja, a Zápolyát sosem szánta színpadra, erről a valóságban szó sincs. Jelentős erőfeszítéseket tett a színrevitelért. 1816 márciusában Londonba utazott, hogy megtegye az előkészületeket az elkészült színdarab bemutatására a Covent Gardenben, ám a színigazgató elutasította a darabot. Ekkor Coleridge a Drury Lane-ben nagy befolyású Byron segítségét kérte, hogy a bemutatóra legalább ott sor kerülhessen. Ám Byron rövidesen (április 26-án) hosszú időre távozott Angliából, és megszűnt a befolyása a színháznál. A színház vezetői színdarabként nem tudták elképzelni a művet, de tanakodtak arról, hogy melodrámaként bemutassák.

13 Maturin

Maturin (1782 – 1824)

Végül inkább a rémdrámáiról hírhedt Maturin Bertramja mellett döntöttek. Coleridge két körülményről nem tudott. Az egyik, amiről nem tudott (szerencsére), hogy a művet Byron ajánlotta be, a másik (sajnálatosan), hogy Maturinnek már korábban megígérték a bemutatót. Így Coleridge minden colère-je Maturinre zúdult. A Biographia Literaria (Irodalmi életrajz, 1817) című önéletrajzi-filozofikus és esztétikai művében alaposan leszedi a keresztvizet a Bertramról (amely ráadásul tovább ment a Remorse-nál). Még hosszú időn át nem tudja megbocsátani, hogy mellőzték a darabját. A Royal Circus 1818-ban bemutatott egy Zapolya, or the Warwolf című melodrámai feldogozást, melynek hasznából a költő egy garast sem látott, de az ő művét jelölték meg kiindulópontként a hirdetések. 50 font költségen 1817-ben kiadta a darabot. A kritika hűvösen fogadta.

14 Zapolya

Advertisements

4 responses to “Báthory Erzsébet szerepében: Zápolya János

  1. Húh, ez azután az eklektikus egyveleg! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Ami a tanulság: lassú az érés. Coleridge is milyen lassan jött rá műve valóságos értékére…

    Kedvelik 1 személy

  3. Hallanátok csak egy-egy szóbeli érettségi feleletet!

    Kedvelik 2 ember

  4. Visszajelzés: Hit, vita, élet | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s