A rejtélyes lokriszi

 Digging graves is my delight,
 Digginpg graves for you to lie in.
 Digging graves from morn’ till night,
 I makes me living from the dying.

Sírt ásni az élvezet,
Sírt ásni, hogy beledőlj,
Így élni az életet,
Így élni a végedből.

John Kirkpatrick: Dust to Dust (Por a porhoz)

1 Pythagoras

Pythagoras (Kr.e. 570? – 495)

A hangnemek, hangsorok elméletével sokat foglalkozott a samosi Pythagoras; a zenei formákat Isten ujjlenyomatának nevezte.

Dosztojevszkij (1821 – 1881) sokszor és sokféle értelemben használta az “Isten ujja” metaforát, például arra az érintésszerű érzésre is, amely epileptikus rohamai kezdetén támadt a halántéklebenyében. A halántéklebenyben egymás tőszomszédságában helyezkedik el a zenei és a vallási érzések központja.

valaszto

A görög gondolkodás egyik legnagyobb és legérdekesebb területe a zeneelmélet. Pythagoras nyomában a “harmonicisták” sokasága foglalkozott a különféle hangnemekkel, azaz azzal, hogy az induló hanghoz, a tonikához képest milyen arányú lépésközökben következnek a skála további hangjai.  A természetes hangolásban (szemben a mai “hivatalos” temperálttal) ezeknek a hangnemeknek még változatosabb hangulati értékük volt, mint mai napság. Emlékeztessünk rá, hogy a harmóniai jólhangzás, a harmóniai “találékonyság”, szerkesztés összetettebbé válása (különösen a billentyűs hangszereken) kényszerítette ki a temperálást, vagyis azt, hogy a legkisebb lépésköztől a legnagyobbakig a hangok hullámhosszainak aránya független a harmóniában résztvevő legalacsonyabb hang magasságától.

2 Aristosseno

Aristoxenos (Kr.e. 360? – 300?)

A tarentumi Aristoxenos már bírálja a harmonicistákat, hogy a különböző hangsorokat görög népekről, területekről nevezték el alaptalanul. Ezeknek az ún. modális hangnemeknek nagy sokaságát vizsgálták a görögök, különféle “belső” módosítások szerint új ás új neveket adva nekik. Akárhogy is, sokáig népszerű világképünk megalkotója, Klaudios Ptolemaios a maga hangnemtanában figyelmen kívül hagyta Aristoxenos intelmeit, és téves szóhasználatát tekinthetjük a ma is használatos elnevezések másodlagos forrásának.

3 Ptolemy

Klaudios Ptolemaios (90? – 168?)

A kereszténység elterjedésével jelentősen szűkíteni igyekeztek az egyházi zenében alkalmazható modális hangnemeket. Itt nyilvánvalóan szerepet játszott a kereszténység robbanásszerű elterjedése, és a számos nép számos zenéje, melyeknek hangzásvilágát nem engedték meg bekerülni a “hivatalos” egyházzenébe. (Ahhoz képest, hogy ma kettőt alkalmaznak, a dúrt és a mollt, ezt különösebb szigornak nem tekinthetjük.) Damaszkuszi Szent János intencióival kezdődően évszázadokig

4 St_john_damascus

Damaszkuszi Szent János (675? – 749)

csiszolódott az egyházi zene elmélete. A frank származású bencés szerzetesnek, Hucbaldnak (840? – 930), a kor legkiválóbb zeneszakértőjének tulajdonítják azt az értekezést, mely a modális hangnemek eredeti görög elnevezésének visszaállítását sürgeti.  A finomítások, változtatások hosszú századai után a svájci Heinrich Glarean (Loris) (1488 – 1563) Dodecachordon (1547) című alapvető munkája igyekszik tisztázni a képet, egyben rendet teremteni és az egyházi hangnemek körét kibővíteni.
Ma a következő hét modális alaphangsort használjuk: jón (dúr), dór, fríg, líd, mixolíd, eol és lokriszi, attól függően, hogy a dúr skála melyik hangjáról indulnak.

valaszto

A diatonikus idők legnagyobb modális adaptációja, lehet-e tagadni, Beethoven (1770 – 1827) op.132-es a-moll vonósnégyesének (1825) 3. tétele, a Molto Adagio – Andante – Heiliger Dankgesang eines Genesenen an die Gottheit, in der lydischen Tonart. Molto adagio – Neue Kraft fühlend. Andante – Molto adagio – Andante–Molto adagio. Mit innigster Empfindung, azaz Molto Adagio – Andante – Egy felgyógyult beteg szent hálaéneke az Istenséghez, líd hangnemben – Molto adagio – Új erő éled – Andante – Molto adagio – Andante–Molto adagio. Legbensőbb érzéssel.

Mint a dúr ún. szubdominánsára illeszkedő hangnem, a dúr-szerű líd könnyen elegyíthető a dúrral, és Beethoven ezt meg is teszi a tétel első, harmadik és ötödik szakaszában (a második és a negyedik tisztán dúr). A dúron belül mint állandóan jelen lévő (negyedik fokú) szubdomináns hangulat megnyugvást, megbékélést áraszt. Mindamellett Beethoven a líd hangnem alkalmazásában nem “forradalmi”, azt mintegy dúrba ágyazza, de éppen így éri el a hálaérzet hatását.

Éppen csak az utalás kedvéért: a domináns (ötödik fok) az élesség fokát, az előjelzés keresztjeinek számát eggyel növeli, illetve a k számát eggyel csökkenti, és aktív, folytató, frissítő hatású, amint ez sok nyelvben tételesen meg is jelenik, ld. “sharp”. A szubdomináns hatása éppen ellentétes (“flat”), amint a dominánsból a tonikára (az alaphangra, alaphangnembe) lépünk vissza. Ezt már a barokk korban is tudták, de igazán a klasszikus kor szonátaformája aknázta ki. A természetesen felmerülő kérdésre válaszul: igen, a kvintkörön végiglépkedve fokozatos felfrissülésekkel visszajuthatunk az alaphangnembe, például Beethoven op.34-es variációiban, illetve fordított irányban tizenkétszer “megnyugszunk”, mire hazaérünk.)

Bach (1685 – 1750) “Dór” toccatájával (BWV538) nem vagyunk igazságtalanok. Ezt a fenséges, robusztus d-moll alkotást az alapján nyilvánították dórnak, hogy Bach, egyedülálló módon, nem tett ki előjelzést.


A rövid bevezető után térjünk rá a se nem moll-, se nem dúr-szerű lokriszire. Természetes vezetőhangnak mondjuk az adott hangnem hetedik fokát, ha azt fél hang választja el a nyolcadiktól. A modális hangnemek többsége, de a moll is kisebb “korrekcióra”, a hetedik fok megemelésére szorul, ha európai fül számára valamelyest ismerőssé, megszokhatóvá akarjuk tenni mind a dallamvezetését, mind a harmóniáit (a jón és a líd ezt a beavatkozást nem igényli). A lokriszi ilyenkénti “megbuherálása” torzan hat a fülnek, hiszen a rá felfele következő hang szintén fél hangra van tőle. (Ezért ez utóbbit lehet felső vezető hangnak gondolni.) Nem véletlen, hogy a gazdag magyar népdalkincs minden modális hangnemre ismer példát, kivéve a lokriszire.
Lokris nagy múltú, több nép összetalálkozási pontjában álló görög terület. Egyik “nagy” fia a “kis” Aiax, a lokriszi sereg vezetője Trójában, a másik a szintén az Iliászból jól ismert Patroklos. A nagy hellén kiáramlás során alapították a lokrisiek az itáliai Locrit.

5 Aias_Kassandra_Louvre_G458

A kis Aiax erőszakot tesz Kassandrán

6 Akhilleus_Patroklos

Akhilleus beköti Patroklos sebeit

Falaris a szicíliai Acragas kegyetlenségéről ismert tyrannosa volt a feltételezések szerint a Kr.e. VI. században.

7 Pierre_Woeiriot_Perillos Phalaris

Woeiriot de Bouzey (1532–1599): Falaris Perillost a saját maga készítette kínzóeszközbe, a bronzbikába veti

8 Rousanu fresko Szt Antipas Pergamon

Szent Antipász, Pergamon püspöke († 92?) vértanúsága a bronzbikában. Meteorák, Rusanu

valaszto

Neki tulajdonított levelekben beszél lokrisi dalokról.

Híres angol irodalomtörténeti botrány fűződik ezekhez az állítólagos falarisi levelekhez. Sir William Temple baronet állt elő bizonyos levelekkel, és 1695-ben meggyőzte ezek eredetiségéről Orrery negyedik earljét, Charles Boyle-t (1676 – 1731), aki azokat kiadta. Ám Richard Bentley (1662 – 1742) bravúros érveléssel zárta ki a levelek lehetséges szerzői közül Falarist, és legkorábban a Kr.u. II. századra datálta a leveleket. Az esetről első szatirikus művében, A könyvek csatájában (1704) Jonathan Swift (1667 – 1745) is említést tesz.

9 Sir_Wm_Temple

Sir William Temple (1628 – 1699)

10 Orrery

Charles Boyle naprendszermodellje (orrerynek nevezik az írországi Orreryről, melynek earl-je volt)


A lokriszi elnevezést a mai, hetedik hangon induló skálára csak a XIX. század végétől alkalmazzák.
Egy zenemű vagy annak egy részletének hangneme nem ítélhető meg a puszta végződése alapján – különben a Jean-Jacques Rousseau (1712 – 1778) által pikárdiai tercnek nevezett megoldás, azaz moll művek utolsó akkordjának dúrrá váltása alapján dúrnak kellene minősítenünk nyilvánvalóan moll hangnemű barokk tételeket.

11 hmoll

A “nyugati zene” kihasználja a hetedik fokon végződés sajátos hangulatát például bűnügyi filmek kísérteties hangulatához:

vagy moll zeneművekben a hetedik fokra ugrás extatikus érzéséhez:

vagy “orientális hangulat” festéséhez. Ennek alapja a hagyományos japán hangsorok némelyikének hasonlósága a lokriszi hangzáshoz:

Így Weber (1786 – 1826) Turandot-kísérőzenéjének bevezetője (“nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot”-motívumnak csúfolják):

alapul szolgált Hindemith (1895 – 1963) Metamorfózisai konzseniális II. tételében lokriszi árnyalatokhoz:

Mégsem mondhatjuk, hogy a valódi lokriszi teljesen hiányozna a nyugati zenéből. Mottónk egy lokrisziben írt népdalutánzat, melynek sajnos csak az énekszólamát hallgathatjuk meg.
A lokriszi “reménytelenségét” kívánja bemutatni egy másik felvétel.  Gitároktató magyarázza másutt a lokriszi mibenlétét, de ő is csak nem-lokriszi harmóniai környezetben mutatja be.
Sibelius (1865 – 1967) IV. szimfóniájának (1910-11) felkavaró kezdete is felmutat lokriszi elemeket:

Az eddigi példáknál hűségesebb lokriszi hangzású Bartók (1881 – 1945) Mikrokozmosza II. kötetének egy nagyon rövid és egyszerű harmóniájú részlete:

Természetesen még sok, lokriszivel “kacérkodó” művet bemutathatnánk.

12 amimaayani

Ami Mayaani

De ha hamisítatlan és mesteri lokriszit akarunk hallani, bravúros modulációkkal, akkor Ami Mayaani lokriszi zongoraműveit kell meghallgassuk:

Advertisements

6 responses to “A rejtélyes lokriszi

  1. Kitűnő hozzászólás a YouTube-on a fenséges Beethoven tételhez:

    “No, it’s not sadness at all. This is the gentle uplifting of the soul from it’s encasement in a shell of futility. This is peace of mind, ethereal splendour floating in gratuity away from these temporal chains and outward towards a state of pure eternal bliss . . . .B’s minuet is a dance of celebration!”

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Kodály Zoltán – Ady Endre: Akik mindig elkésnek | Fülelő

  3. Visszajelzés: Evilág és túlvilág: a kései Beethoven | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Badargombák és neuroteológia | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s