Aztán kilépett át egy szirtüregre,
és engemet leültetett a szélén,
s gonddal ő is mellém ereszkedett le.
Szemem most felvetettem, szinte félvén
látni, mint láttam Lucifert viszont, –
s láttam – lábával éghez evickélvén!
Hogy bámulást éreztem, és iszonyt,
gondolja, ki tudatlan most se tudja,
mily pontot hágtam át, és mily viszonyt.
Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték, Harmincnegyedik ének (A Föld középpontja)
Nézzük csak… Dante a Föld gömb alakjában hitt? a XIII-XIV. század fordulóján? És hol marad Kolumbusz Kristóf (1451? – 1506) hősies harca a Salamancai Egyetem geográfus professzoraival?
Intézzük el előbb ezt a hősies harcot, mielőtt a tárgyra térnénk. Kolumbusz valóban harcolt a lehetőségért, a támogatásért az útjához, melynek előfeltételei közé tartozott a szakértői vélemény beszerzése, honnan máshonnan is, mint a királyi egyetemről. Hogy ott mintegy inkvizíciós légióval, mi több, „konklávével” szembesült, az emberiség régi „álma”:
Columbus before the University of Salamanca
Lydia Huntley Sigourney
ST. STEPHEN’S cloistered hall was proud
In learning’s pomp that day,
For there a robed and stately crowd
Pressed on in long array.
A mariner with simple chart
Confronts that conclave high,
While strong ambition stirs his heart,
And burning thoughts of wonder part
From lip and sparkling eye.
Washington Irving, a Rip van Winkle írója 1828-ban lépett a világ elé Kolumbusz Kristóf élete és utazásai című kalandregényével, amelyben az egyetem professzorainak és Kolumbusznak a vitáját a Föld gömbölyűsége köré szervezte, ám erről ott szó sem esett. Neves lexikonok is felkapták és igazságként terjesztették ezt a romantikus meseszövést, de modern kiadásokban ennek már nem találni nyomát.
Mai napság a vita nem a Föld lapossága vagy gömbölyűsége körül dúl, hanem akörül, miképp terjedhetett el az a közvélekedés (vakhit?), hogy valaha is komolyan vitatta volna a keresztény világ a Föld gömbölyűségét (1), illetve, még újabban, hogy ez valóban valamilyen kitervelt ármány szüleménye-e, vagy támaszkodik-e mégis valamilyen megbízható alapra a vélemény, hogy emberek évszázadokon át biztosra vették volna a Föld laposságát.
A nemkeresztény világban efféle viharok nem dúltak. Akadhattak ugyan törzsek, amelyek hitvilágában a Föld laposként jelenik meg, de az utazó népek világában egy efféle tévedés végzetes lett volna. És az is természetes, hogy minden civilizáció, helytől függetlenül is, hamar és biztosan jut el a helyes felismeréshez.
Eratosthenes biztos kézzel és figyelemre méltó pontossággal számította ki a Föld sugarát (a sorban elsőként) – számításait az V. században Macrobius hasonló eredménnyel megismételte, de a Scipio álmához, Cicero (Kr.e. 107 – 44) művéhez fűzött értekezésében (Commentarii in Somnium Scipionis) a Nap sugarát tévesen határozta meg a Föld sugarának kétszereseként. Sokrates (Kr.e. 469 – 399), Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) is a Föld gömb alakját vallotta. A szanszkritban a Föld neve bhu-gol, Földgolyó. A görögökkel egy időben vagy még korábban Indiában is jó becslést adtak a Föld sugarára, Kínában szintén tisztában voltak a glóbus hozzávetőleges méretével. A II. századi Jeruzsálemi Talmudban meseszerű példázat meséli el, ahogy egy rabbi Nagy Sándort (Kr.e. 356 – 323) egy sas hátára ültette, aki a sas elé lengetett húsdarab felhasználásával a magasból győződhedtett meg a Föld gömb alakjáról. Maimonides (1138 – 1204) ugyancsak a Föld gömb alakját hirdeti. A Korán 79:30-a szúrája szerint ”Wal’arda ba’da dhalika dahaha”, amit hagyományosan nem hoznak kapcsolatba a Föld alakjával, ám egy újabb fordítás szerint ennek precíz jelentése ez lenne: „A Földet tojásdad alakúvá formálta”. Ezt azonban többen elvitatják.
A Bibliában egyetlen mondatot sem találunk, mely kinyilvánítaná a Föld akár lapos, akár gömbölyű voltát. Beszél ugyan a Föld „négy sarkáról” (Ezékiel 7:2), de ez kimagyarázható különféle átvitt értelmekre hivatkozva, és az Újszövetségben kizárólag ószövetségi utalás formájában jön elő. Ézsaiás 40:22 szerint Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra. A „kerek” szó aztán mind azok számára ütőkártya, akik szerint Ézsaiás a Föld laposságát hirdeti, mind azok számára, akik szerint a „kerek” szó az óhéberben „gömbölyűt” is jelent.
(1) Azok, akik vitatják, valaha is komolyan vehető erőt képviseltek a lapos Földben hívők, elsősorban Jeffrey Burton Russell Inventing the Flat Earth című, 1991-ben kiadott összefoglaló munkájára hivatkoznak. Főbb érveik a következők.
A keresztény egyház sohasem fogalmazott meg dogmát a Föld alakjáról.
Salzburgi Geométer Szent Virgil összetűzésbe került Szent Bonifáccal. Történt ugyanis, hogy egy pap Salzburgi Geométer Szent Virgil püspöki egyházmegyéjében egy kereszteléskor a „Megkeresztellek az Atya, Fiú és Szentlélek nevében” formuláját tudatlanságában így mondta: ”Baptizo te in nomine patria et filia et spiritu sancta”, miközben a helyes formula természetesen ”Ego te baptizo in nomine Patris, et Filii, et Spiritus Sancti”. Nem tűrte ezt Szent Bonifác, és a keresztelést érvénytelennek jelentette ki Szent Virgil véleménye ellenében.
Nem érte be ennyivel: Szent Zakariás pápa elé terjesztette a kérdést, ám a pápa Szent Virgil oldalára állt. Itt kezdődtek a bajok. Szent Bonifác árgus szemekkel kezdte figyelni Szent Virgilt, és tanaiban éles diverziót konstatált a szent tanokhoz képest. Ezek között szerepelt, hogy Szent Virgil a Föld gömbölyűségét hirdeti, szemben az Írással. Bár a pápa ez utóbbi vádat nem látta tarthatónak, elítélte Szent Virgilt az egyéb elképzelései alapján. Később az eltaszított Szent Virgilt rehabilitálták. A Föld laposságát a pápa nem erősítette meg dogmatikailag, de kétségtelen, hogy Szent Bonifác szerint ez összeegyeztethetetlen az Írással (érveit nem ismerni).
A cirtai Lactantius, Nagy Konstantin császár (272 – 337) tanácsosa és fiának nevelője azzal a lendülettel tagadta a Föld gömbölyűségét, mint minden tudományos pogány elképzelést, különösen Eratosthenes tanait. Lactantius máskülönben nagy becsben áll a dogmatika tisztelői körében, de tudományos elképzeléseit sohasem vették komolyan. Copernicus (1473 – 1543) jó írónak, de a tudomány területén járatlannak mondja Lactantiust, akit gyerekesnek nevez a lapos Föld-elméletéért a De revolutionibusban (1543). Nyilvánvalóan őt tartotta a nézet legfőbb, ha nem éppen egyetlen képviselőjének.
Szent Ágoston hippói püspök, Doctor gratiae többször és behatóan foglalkozott a Föld alakjával, többek között fő művében, Az Isten Városáról című nagy víziójában, Lactantius nézeteit az egyetértés jele nélkül ismertetve. Kifejti, hogy ismeri a kérdésre adott tudományos feleletet, mégis úgy véli, a gömbölyű Föld túloldalán nem élhetnek emberek. Egyszer az onnan lecsorgó víz hiányával magyarázza ezt, másszor azzal, hogy a világba szétküldött apostolok ott nem jártak, tehát ott emberek nem élnek. Ezek az okfejtések legfeljebb néhány kegyes dogmatikus fülében csengtek meggyőzően, de a Föld alakját nem érintik. Így Maugham (1874 – 1965) Örök szolgaság (1915) című regényének utalása arra, hogy Szent Ágoston a lapos Földben hitt, tévedés.
Kosmas Indikopleustes, azaz az Indiába hajózó Kosmas a VI. században élt nagy utazó és szerzetes határozottan a lapos Föld elméletét hirdette. Nézeteinek alátámasztásául éppen Eratosthenes érveire támaszkodott, aki számításait árnyékok vizsgálataira és nagyon távoli Napra alapozta. Észrevette, hogy nagyon közeli fényforrás esetén hasonló árnyékaberrációk keletkeznek. 550-ben írta gazdagon illusztrált Keresztény Topográfiáját. Alexandriai Filoponos János Nyelvtaníró (490 – 570) élesen bírálta Kosmast, érvei között az is felbukkan – amit később Nagy Szent Albert (1193 – 1280) és Aquinói Szent Tamás (1225 – 1274) is oszt – , hogy a fizikai világ tényeit nem szerencsés az egyház dogmatikájának eszközeivel vizsgálni. Láttuk viszont, hogy Ramon Lull (1232 – 1315) ezzel a felfogással élesen szemben állt. Kosmas Indikopleustes tanai már csak azért sem lehettek alapjai a lapos Földben hívők nézeteinek, mert műveit görögül írta, és a Föld alakjával foglalkozó tanait csak 1706-ban fordították latinra.
Vezető középkori teológusok, mint Szent Beda Venerabilis (672 – 735), Roger Bacon (1214 – 1294), Aquinói Szent Tamás, Jean Buridan (1300 – 1358), Nicole Oresme (1320 – 1382), Egidio Colonna püspök (1243? – 1316), azaz a Doctor fundatissimus és sokan mások egyértelműen a Föld gömb alakját hirdették.
1874-ben John William Draper (1811 – 1882) The History of Conflict Between Religion and Science (A vallás és tudomány harcának története, 1873) című könyvében szembeállítja a Tudomány és a Hit tanításait, és az előbbi fölényét hangoztatandó Lactantius és Kosmas Indikopleustes tanait minden alátámasztás nélkül a Hit évszázados dogmájaként aposztrofálja. Andrew Dickson White (1832 – 1918) History of the warfare of science with theology in Christendom (A tudomány és a teológia háborúságának története a kereszténységben, 1896) megismétli Draper érveit.
(2) Másfelől, érvelnek azok, akik szerint eltúlzott azt mondani, hogy a lapos Föld tana általánosan elutasított volt a már Petrarca (1304 – 1374) által is sötétnek nevezett korokban, igenis sok keresztény tanító hitt a Föld laposságában. A már említett Szent Bonifácon kívül a IV. századi gabalai püspök, Severianus,
Kaisareai Nagy Szent Vazul, a maga homályos módján a mopsuestiai püspök, Magyarázó Tódor (350? – 428) és a 390-ben meghalt tarzosi püspök, Diodoros is a Föld laposságában hitt.
Alexandriai Nagy Szent Atanáz és Aranyszájú Szent János (347 – 407) esete ezektől kissé eltérő. Ők ketten a vízben lebegő Föld elméletének hívei voltak, de ez szigorúan nézve még nem jelenti azt, hogy a Föld szerintük lapos lett volna.
Mind a mai napig vannak, akik hisznek a lapos Földben, még jelentős költségvetésű társaságuk is van Amerikában. Ám nekik nincs közük a korábbi szórványos egyházi véleményekhez, tanaikat Samuel Rowbotham (1816 – 1884) angol feltaláló nézeteiből vezetik le.
Na jó, de akkor mik voltak az Egyház számára érzékeny tanok? A centrum kérdése? A mozgás kérdése? És mi a helyzet a gravitációval? Tényleg Newtonra kellett várni vele?
KedvelésKedvelik 2 ember
A Föld HELYE az Univerzumban, esetleges mozgása, a gravitáció részletei. A legkényesebb mind közül a “fent és lent” relatív mivolta.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nyilván a fent és lent azért teológiai kulcsfogalmak, mert szoros összefüggésben vannak a jó és a rossz, a Mennyek és a Pokol fogalmával. Jól gondolom?
KedvelésKedvelés
Wikipedia: the Catholic Encyclopedia (1908) asserts that “Bruno was not condemned for his defence of the Copernican system of astronomy, nor for his doctrine of the plurality of inhabited worlds, but for his theological errors, among which were the following: that Christ was not God but merely an unusually skillful magician, that the Holy Ghost is the soul of the world, that the Devil will be saved, etc.”
KedvelésKedvelik 1 személy
WOOOW! A felsoroltak valóban a legsúlyosabbnak számító teológiai baklövések.!
KedvelésKedvelés
Bocsánat, a Földdel kapcsolatos érzékenységre gondoltam.
KedvelésKedvelés
Igen, tisztelt S., pontosan ezért érzékeny a fenn-lenn abszolút értelme.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: Odysseus utolsó útja | SUNYIVERZUM
Visszajelzés: A hitehagyás hitehagyása, kisebb zavarokkal | SUNYIVERZUM