Az ámbráscet visszaszól

2 Szentkuthy

Szentkuthy Miklós (1908 – 1988)

Szentkuthy Miklósnak  nemcsak stílusvilága, de megjelenése is egzotikus volt. Nem írhatjuk a véletlennek vagy eredeti vezetéknevének, a Pfisterernek a rovására – tévedések és spekulációk elkerülése végett nem zárójelbe tettem –, hogy, amint a Frivolitások és hitvallások című kötetben elmeséli, gimnazista korában a fizéter gúnynevet kapta. Maga (a 194 centis) Szentkuthy a hasonlóságot tagadja, különösen szájkörnyéken.

1 Frivolitasok es hitvallasok
A fizéter a fizéterfélék (Physeteridae) családja busafejűcet-formák (Physeterinae) alcsaládjának Physeter nemzetsége, vagy, még világosabban, az ámbrásceteké, illetve, hétköznapilag, ennek a nemzetségnek különösen a macrocephalus, nagyfejű faja, régi jó ismerősünk.
A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1862-ben jelent meg Czuczor Gergely (1800 – 1866) és Fogarasi János (1801 – 1878) A magyar nyelv szótára  című nagy, összefoglaló műve.

4 Czuczor5 Fogarasi

 3 Czuczor_Fogarasi

Ez a fizéterről így ír:

6 fizeter

Vannak, akik a nemzetség fizéterkénti elnevezését Aristotelesnek (Kr.e.  384 – 322) tulajdonítják, de Aristoteles, aki Kr.e. 350-re már befejezett Állattanában behatóan foglalkozik a cetekkel  felosztásukat szilás- és fogascetekre ma is elfogadja a rendszertan , és róluk számos találó megállapítást tesz (észreveszi, hogy emlősök), ezen belül kiváltképp a delfinekről és az ámbráscetekről, nem magát az ámbráscetet, hanem annak légvezetékét nevezi fizéternek, annak jelentéséhez hűen (amint azt a Czuczor  Fogarasi is helyesen megállapítja), de más bálnák légvezetékeire is alkalmazza a szót. Az ámbráscetet először Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) nevezte így. Más kérdés, hogy noha Aristoteles Állattanában a cetekről realisztikusan, természettudósi igénnyel ír, a középkorra ez az igényesség elhalványul.

7 Saint_Brendan_german_manuscript

Clonferti Szent Brendan (484? – 577?) társaival kiköt és tüzet rak egy cethal hátán egy XV. századi német kéziratban. Első utazásán ugyanez történik Szindbáddal

A svéd Olaus Magnus (1490  1557) 1555-ben kiadott Historia de Gentibus Septentrionalibus, azaz Az északi népek története című gazdagon illusztrált művében szeretettel kalandozik tengerészbeszámoló-szintű állatleírások felé, osztva a közfelfogást a bálnák szörnyetegi mivoltáról (a bálnák azonosítása a leviatán – Antikrisztussal ősi keletű). Az ámbráscetet fizéternek és pristernek is hívja, szerinte hosszuk kétszáz könyök (91 m 44 cm – a valóságban mintegy 20,5 m), jellemükre nézve “nagyon kegyetlenek”.

8 Magnus leviathan

Fizéter indul…

9 Magnus leviathan2

… és második lépésben mattot ad

A septentrionalis szó északit jelent, különféle északi csillagképnevek összevonásából: a septen vagy a Nagy Medve hét legfényesebb csillagát (a Göncölszekeret) jelenti, vagy a Kis Medve hét csillagát, a trionalis eredete a szántás, abból kiindulva, hogy a szintén északi Ökörhajcsár nemcsak a Nagy Medvét táncoltatja, de a szántás művészetére meg is tanította az embert.

10 Okorhajcsar

Ökörhajcsár

Reklámok

4 responses to “Az ámbráscet visszaszól

  1. A mellékelt fotó alapján a fizéter tökéletes gúnynév…

    Kedvelés

  2. 🙂
    Szentkuthy rajongott a gúnynevekért, szerinte azokban mély, ősi tudás tükröződik – leszámítva a sajátját. Főleg amikor szembetalálkozott vele a National Geographic-ben, már idős fejjel.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Kiáltó finnek | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s