A jazidok

Minden vallás hívei közül legtöbbet a jazidok szenvednek az ISIS terrorjától – az iszonyú részletek ismerete sem elegendő azonban a közönyös világ részvétének felkeltésére. De ne legyünk igazságtalanok: Obama légiakciókat hagyott jóvá a megsegítésükre, és a jazidok világi vezetőjét, az emirt (Tahsin Said Ali bég), valamint az egyházi vezetőt, a baba sejket (Kato) idén fogadta Ferenc pápa.

1 kuldottseg

A jazid egyházi és világi vezetőt fogadja Ferenc pápa

2 Csanyi SandorBár a magyar híradások rendszeresen jazigoknak mondják a jazidokat, reménykedjünk, hogy valamiféle “egészséges nyelvfejlődésre” hivatkozva ezt nem teszik kötelezővé, ezáltal összekeverve a jazidokat a szarmata jazig (azaz jász) néppel, melyhez semmi közük sincs.

A jazid egyházi vezető, a baba sejk nevében a baba (lásd: Ali baba) papát jelent, éppúgy, mint a pápa: a római püspök jogáról, hogy magát a római császári család idős férfitagjaihoz hasonlóan nevezhesse és hozzájuk hasonlóan öltözködhessék, a 314-es Arelatei (Arles-i) Zsinat döntött. A sejk vallási vezetőt, de végső visszavezetésben szintén öregurat jelent.

3 Yezidi_Man

jazid népviselet

A jazidok ősi vallási-etnikai csoport, melyek nagy területen voltak fellelhetők a mai Törökország, Irak, Szíria, Grúzia és Örményország területén. Etnikummá és felekezetté alakulásuk pontos ideje ismeretlen. Egyes beszámolók szerint  a jazidok magukat hatezer éves, indiai eredetű népnek tekintik. Időszámításuk kezdőéve mindenesetre Kr.e. 4750. Grúziában létszámuk mára erősen megcsappant, Szíriában az oszmán üldözés apasztotta le a számukat. Törökországban a közösség ötszáz fősre apadt, ám a Törökországból érkezett jazidok lélekszáma Németországban ma százezres.

4 NiniveÖrményországban a legnagyobb vallási kisebbséget alkotják, de központjuk ma is Ninive. Teljes létszámukat néhány százezertől hétszázezerig becsülik. Bár nyelvük és szokásaik kurdok, magukat nem tartják kurdoknak, hanem a kurdokat belőlük leágazó népnek, míg a kurdok, ellenkezőleg, erőszaktól sem visszariadva, a jazidokat kurdoknak tekintik. Ez számos konfliktus forrása.

A jazid vallás erősen szinkretikus. Egy Istenben hisznek, aki, hasonlóan a gnosztikusok és Platon (Kr.e. 427 – 347) felfogásához, ún. emanáció (Ronahî) révén demiurgoszt bocsát ki magából a világ megteremtésére, aki aztán porból embert is készít, akibe Isten lehel lelket. A jazid vallás demiurgoszának szerepét a heptádok töltik be, a hét angyal, akik közül a legnagyobbat, a pávaangyalt vagy Melek Távuszt (Tawûsê Melek) különösen tisztelik. A koasasa, megtestesülés révén a heptádok időről időre emberi alakot öltenek. Ilyenként tisztelik hitük megújítóját és a papi rend megalapítóját, az 1162-ben meghalt Adî sejket.

5 Melek Tavusz

DIGITAL CAMERA

Adî sejk síremléke és szentélye a ninivei Lalişban

A környező népek szemében ellenszenvet vált ki, hogy Melek Távusz másik neve Saitan, aki a Koránban a sátán. Bár a jazidok szerint véletlen névazonosságról van szó, mindenképpen elgondolkodtató, hogy mind Melek Távusznak a jazid, mind a sátánnak a mohamedán hitben az Isten megparancsolta, hajoljanak meg Ádám előtt a többi angyallal együtt, és ezt mindketten visszautasították. A jazidok vallása szerint ez Istennek tetsző cselekedet, mintegy jól teljesített próbatétel volt, mert Melek Távusz előbbrevaló a teremtményénél, míg a Koránban ez az isteni akarattal szembeszálló lázadás. Többről van itt szó értelmezési nüansznál. A jazid felfogásban Ádámban a “por” dominál, a mohamedán felfogásban a “lélek” – míg a zsidó-keresztény magyarázatok szerint éppen a lelket hordozó test az, ami Ádámot (az embert) mintegy fölébe emeli az angyaloknak. Mindamellett szó sincs arról, hogy valamilyen praktikus megfontolásból a jazidok szántszándékkal a Gonoszt imádnák: Saitan az ő felfogásuk szerint Istennek tetsző dolgot cselekedett.

6 angyalok meghajlasa

Angyalok hajolnak meg Ádám és Éva előtt. Falnama (Jelek Könyve), XVI. sz.

Mindamellett a jazidok és a mohamedán spirituálisok, a szuffiták tiszteletben tartják egymást, sőt, a mohamedánokhoz hasonlóan a jazidok is tisztelik Jézust. Nyilvánvaló mohamedán hatás a családi becsületbíráskodás és az endogámia. Hasonlóan a mohamedánokhoz, nekik is több kapcsolódási pontjuk van az Ószövetséghez. Iulianus aposztata (331 – 363) vallási felfogásához hasonlóan az ő vallásukra is mély nyomot hagyott az indiai-perzsa eredetű Mithras-kultusz, de látványos közös pontjaik vannak a zoroasztrizmussal is a négy őselem tiszteletében.


Legsúlyosabbak a konfliktusaik a szunnita mohamedánokkal. Történt ugyanis, hogy I. Jazid omajjád kalifa (645 – 683) bizonytalan legtimitású uralma megszilárdítása során konfliktusba keveredett Mohamed (570 – 632) unokatestvérének és vejének, Alinak (599 – 661) a fiával, Husszein imámmal (626 – 680), ennek során emberei Husszeint tőrbe csalták és megölték. I. Jazid a mohamedán hittel is szembefordult, és egyes vélemények szerint áttért a jazid vallásra – már feltéve, hogy azokban az időkben már kialakultak a hittételeik. A névazonosság nem véletlen, valószínűbb, hogy ő vette fel a vallás nevét, mint megfordítva, mert a jazid szó eredetét másképpen is magyarázni tudják: a perzsa Yazdan (Yezdan), Isten, vagy a yazata, isteni lény szó a valószínű eredet. Hogy – ellenvélemények szerint – maga I. Jazid kalifa lenne a vallás megalapítója, valószínűtlen. Egyetlen ember képtelen ennyi forrást egy közös hitté dolgozni. Husszein megölése miatt az ellenszenv fokozódott az élveteg kalifa iránt, és uralmát rövid úton meg is döntötték. A gyászoló arab mohamedánok Husszein tiszteletére I. Jazidot megbélyegző tázijét, azaz gyászelőadást tartanak, ez a mohamedán világban a színielőadások egyetlen hagyománya. (A Bajazid név a Jazid szó származéka.)


A jazidok két szent könyve, a Jelenések Könyve (nem áll kapcsolatban az Újszövetség zárókönyvével) és a Fekete Könyv, melyek hűen foglalják össze hittételeiket, de csak a XX. század elején állították össze külső érdeklődők számára.


Elrettentésül idézzük A Pallas Nagy Lexikona (1893 – 1897, 1900) néhány szócikkét, melyek jól tükrözik a nyugati világ alapvető tévedéseit a múlt század fordulóján a jazidokról.

Ördögimádók

l. Jeziditák.

Jezíditák

(Jezídik), a mezopotámai szindsár hegységben élő vallásfelekezet, mely jelenleg körülbelül 2-300 000 tagból áll. Vallásukban, mely mindenféle, Mezopotámiában összekerült szokások és tanok keverékéből áll, mohammedán külsőségek mögött a vidék régi pogányságának maradékai lappanganak. A IX. századra teszik e felekezet keletkezését. Maguk a J. I. Jezíd omajjád khalifát mondják felekeztük alapítójának; legnagyobb szentjükül valami Sejkh ‘Adi-t tekintenek, kit majd csaknem istenítenek; sirjához évenkint ünnepélyes zarándoklást rendeznek. Vallásos szokásaikat féltékenyen titkolják az idegenek előtt; szentélyükbe (Lálesben, Moszultól É-felé) nem engednek más vallásut belépni. E templomban van felállítva vallásuk legszentebb jelvénye, az általuk Melek Távusz, azaz pávaangyalnak nevezett madáralak, melyben a sátánt tisztelik. Ezért ördögimádóknak is nevezik őket. Legelőször Mayeux könyvében (Les Bédouins ou Arabes du désert, Páris 1816, 3 köt.) találunk róluk tudósítást, alaposabban azonban csak Layard óta tudunk a J. vallásáról és szokásairól (Nineveh and its remains of Nineveh and Babylon, u. o. 1853). V. ö. ujabban Ménant, Les Yezidi’s (Páris 1892).

19 responses to “A jazidok

  1. Madách legvégsősoron Lucifert Ádám alá, fölé vagy mellé helyezi?

    Kedvelik 1 személy

  2. Ha spekulálhatok egy kicsit: magát az Urat Madách tudatosan kívül-, felülhelyezi minden efféle intellektuális összehasonlításon, de a vívódó, bizonytalan, hamleti-fausti Ádám az igazi érték a szemében. Ugyanakkor villámlásszerűen ható meglátásokat mondat ki Luciferrel, azaz Madách Ádám is, Lucifer is.

    Kedvelik 1 személy

  3. Tisztelettel, de egy picit szkeptikus vagyok azügyben, hogy a pápa a régi római császári családok idős férfitagjaira utalóan papa. Hiszen minden katolikus pap atya, a hívek lelki atyja, és a pápa is csak egy közülük, ha ugyan a legelső. Nem lehet, hogy az ő papasága is erre a lelki atyai szerepre utal, illetve még arra, hogy az egész egyház fölött atyáskodik?

    Kedvelik 1 személy

  4. Hogy kerül Csányi Sándor bankelnöki cipője az asztalra? Netán jásznak vallja magát?

    Kedvelés

  5. 314-ben az arelatei zsinat Róma püspökét a “legdicsőbb”, Gloriosissime papa címmel szólította meg, amely az olyan egészen kiváló személyiségeknek járt ki, akiket méltóságban csak a császári család tagjai előztek meg. (in: Henry Chadwick: A korai egyház, 152. o., http://www.libri.hu/konyv/a-korai-egyhaz.html) – a “papa” az idősebb császári családtagokat illette, de KÉTSÉGTELEN, hogy papának hívták informálisan a püspökök által felszenelt papok a felszentelő püspököt!

    Kedvelik 1 személy

  6. Kedves S., igen, Csányi Sándor aktív és támogató tagja a jász közösségnek.

    Kedvelik 1 személy

  7. Bocsánat, tudom, hogy nem lényegi ez a kitérő, majd érdemes lenne törölni. Úgy tűnik, rosszul tettem fel a kérdést. Madách Ádám is, Lucifer is, az Úr is, még egy kicsit Éva is. Az ragadott magával, vajon hogyan oldja fel, ha egyáltalán, ez a magyar zseni a jazid-mohamedán konfliktust – nem offolni akartam tehát, csak nekem mindig izgalmasabb a személyesen konkrét igazság.
    Az Úr szerepe valóban befejeződik a teremtéssel, kiszállt a játékból, így a mű végén a dramaturgiai funkciója szerintem (a kerettörténet formai követelményein túl) Madáchnak az ember iránti szánalmának kifejezése. Komolyan venni nem lehet, amit mond. A valóságban két egymást lenéző lovag marad örök küzdelemre, az értelem és minden más, ami emberi (gyarlóság, gyengeség, korlátok és persze erények). Bár az Úr alárendeli Lucifert Ádám erkölcsi fejlődéstörténetének (legyen élesztő, provokatőr, hogy az ember a rossz tudása ellenére akarja a jót), kölcsönösen lenézik már egymást. Az is Madách, aki ezt így írja meg. Ez a Lucifer, ha a szerzőt valami belső kényszer a helyzet realizálására késztetné, meghajolna ugyan, de abban a gúnyos meghajlásban nem sok köszönet lenne. (Tudta ez a Madách, mit kell kihagyni!) Ugyanakkor Lucifer a “mindenségemben” örökéletű, az ember pedig véges. Ne hajolgasson a bukott angyali értelem az esendő ember előtt, mert az megalázza őt. Az egyiket tiszteljük, a másikat szeretjük. Ha van isteni bölcsesség, nem fogadhatja el.

    Kedvelik 1 személy

    • Kedves Irodalomtanár,
      Minden tiszteletemet fenntartva Őn iránt megjegyzem, hogy annak, hogy egy mű szerzője személyesen hogyan viszonyul az általa alkotott hősökhöz, hogy mennyiben és milyen módon azonosul velük, számunkra semmiféle relevanciája nincs a világ jobb megértésére nézvést. Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen szerzői viszonyulásokról való okfejtések, az esetek túlnyomó részeben, nem tekinthetők többnek puszta spekulációknál.

      Kedvelés

  8. Én azt hittem, hogy (belátom, gyenge) értelmezési kísérlet. Ha azonban így van, akkor a “Minden tiszteletem” iróniáját elfogadva ezentúl csak olvasok, és nem okoskodom.

    Kedvelik 1 személy

  9. irodalomtanar

    Furcsán villódzik a tekintetem a hozzá merészelt szólásom és e gyönyörű luciferi meghajlás között.

    Kedvelik 1 személy

  10. Kedves Irodalomtanár, számomra nagyon rokonszenves a felfogásod Az ember tragédiájáról. Bár azt valószínűleg sosem tudjuk meg, mi jár egy-egy alkotó fejében. Gyakran maguk is meglepődnek attól, ami kijön belőlük, és sok romantikus zeneművet tett kvázi tönkre az “első gondolat” mítosza: azaz az, hogy magát a művet természetesen szabad csiszolgatni, olykor egy életen át is, de az alapja “sugallt”, ahhoz az alkotó mint ember nem nyúlhat. Mégis, különösen Madáchnál, éppen nála, aki úgy ismerte behatóan a német idealizmust, hogy stilárisan (szerencsére) semmi sem szivárgott át a művészetébe belőle, különösen indokolt mintegy filozófiai irányokból szemügyre venni a mondandóját, csúnya szóval spekulálni.
    De nem is szorítkoznék csak rá, vagy nyilvánvalóan filozófiai ihletettségű egyéb irodalmi művekre. A költészet, az irodalom csak részben formaművészet (még a zenét sem mondanám kizárólag annak). Kifejezetten szép és tanulságos a “reflexióknak” az a története, láncolata, ami századokon át végighúzódik a népen, “amelyből sarjadt” – olykor éppen a történelem jobb megértéséhez vezet, mint pl. Az ember tragéiájáé a szocializmus negyven éve alatt.
    De miért is ne akarjuk “megérteni” a műveket, vagy legalábbis megpróbálni…

    Kedvelik 1 személy

  11. Ma újabb jazidmészárlásról érkezett hír.

    Kedvelik 1 személy

  12. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  13. Visszajelzés: A jász | SUNYIVERZUM

  14. Visszajelzés: Pusztaityúkok, Bruckner, sziklárok és futárok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s