Az ámbráscet néhány ajándéka

1 ambrascetLencsém,
 mondd, megleled-e messze-szállt szerencsém?

Tiszta
 gyermekkorom reggeljét hozd te vissza.

Kristály
 gyémánt-havat, melytől gyöngyös a friss táj.

Békét,
 anyám szemének túlvilági kékét.

Rendet,
 apám kezét, ki engem el nem enged.

Ámbra
 zsarátnokot, mely rádereng szobámra.

Lássam
 a régi képet rajtad égi másban.

Ablak,
 mutasd nekem, hol az a boldogabb lak?

(Kosztolányi: Játék első szemüvegemmel – részlet)

Az ámbráscet (Physeter macrocephalus) vagy nagy (óriás) ámbráscet francia (cachalut) és ódivatú angol (cachalot) nevének  magyarázatát a nyelvészek egy csoportja egy 1694-es portugál írásos emlékben találja meg, cachalote és cacholote néven emlegetik az ámbráscetet. A cachola, fej nagyítóképzős alakja merül fel. (A kacsolat esetén, emlékszünk, megfordítva, kicsinyítőképzős szerkezetre gyanakodhatunk nevének eredeteképpen.) Ez aztán a spanyolba is átment. A gascogne-i nyelv cachaou szava nagy fogat jelent. Joan Coromines i Vigneaux (1905 – 1997) katalán nyelvész e két szót a latin cappulumra (markolat) vezeti vissza. A szintén latin catulus, kölyök visszavezetés hat a legkevésbé meggyőzően.
Akár a portugálok, akár a gascogne-iak kerülnek ki győztesen, mindkettejüknek “igaza van”. Utóbbival kezdve: az ámbráscet fogascet: alsó állkapcsában fogak nőnek, és szilái nincsenek. A nagy fej még találóbb elnevezés: övé a legnagyobb fej, benne fészkel a legnagyobb agy.2 Sperm_Whale3 sperm whale brain

6 Sperm_whale_head_anatomy_(transverse_+_sagittal)_svg másolata

A fej szerkezetét nézve a felső állkapocs felett két hatalmas kamrát látunk. A felsőben keletkezik a spermaceti (sperma ceti) vagy cetvelő, viaszos, lágy anyag, mely víztől sűrű anyaggá dermed, és ilyenképp segít a bálna lemerülésében. A víz kipréselésével és meleg levegő befúvásával kienged, és így a bálna feljebb emelkedhet. Porcfalak által elválasztott rekeszekben termelődik a hatékonyabb működés kedvéért. Ősidőktől használják gyertyák alapanyagául. (Régebben az ámbráscet spermájának hitték.) Az ábrán “junk”, szemét névvel a bálnavadászok által értéktelennek minősített, roppant tömegű, szintén viaszos anyagot találjuk (más cetfélékben, például delfinekben “dinnyének”, melonnak hívják). Ez a cetfélék ekholokációs rendszerének fontos kelléke, a víz alatt terjedő hangok fókuszálásában játszik főszerepet.

5 Spermaceti_wax

spermaceti

4 delfin melon

delfin melonja

valaszto

7 ambergris

ámbra

valaszto

Az ámbráscet mindamellett legalább ennyire az ámbrájáról nevezetes. Az ámbráscet étrendje, mint fogazatából látjuk, nem szorítkozik planktonokra. Lábasfejűek alkotják fő táplálékforrását, különösen a mósuszillatáról híres mósuszpolip (Eledone moschata). Egyes feltételezések szerint egészséges ámbráscetek nem sokat bajlódnak a mósuszpolip megemésztésével (az emésztési zavarokkal küzdő bálna ősi toposz az Ószövetségtől Pinokkió történetéig), akárhogy is: az ámbráscet beleiben képződő nagy, fekete, lágy és különösen bűzös csomóktól a bálna valamelyik úton megszabadul.  Az így képződő konkréciók, könnyebbek lévén a víznél, a tengerfelszínen sokáig lebegnek, amíg partot nem érnek (leginkább a Bahamákon, de Új-Zéland partjain is gyakori). A tengervíz és a napfény hatására az ámbracsomó megkeményedik, világossá válik, és a benne található ambrein nevű vegyület részben ambroxszá és ambrinollá bomlik, nem véletlenül mósuszillatú vegyületekké (az ambrein lebomlása alkoholos hevítéssel meggyorsítható). Dandradában kételyek merültek fel az ámbra és a mósuszpolip illata közti rokonságban, mondván hogy a két szag erősen eltér, és az ámbráscet élettere csak kicsiny átfedésben áll a mósuszpolipéval. Mindkét ellenérvét “csattanósan” cáfolni lehet: ezek az illatok saját maguktól is erősen eltérnek, ahogy haladunk előre az időben (a polip váladékai rádásul vegyileg is átalakulnak a bálna tápcsatornájában), és azóta azt is kimutatták, hogy az ámbráscet élettere jóval tágasabb a korábban feltételezettnél: a teljes mérsékelt és trópusi égövre kiterjed, sőt, olykor a térítőkön túlra is merészkednek ámbráscetek.

8 Eledone_moschata

mósuszpolip (74 cm-es méretet érhet el)

9 sziberiai_pezsmaszarvas

szibériai pézsmaszarvas

Maga a mósusz vagy pézsma a pézsmaszarvas heréje közelében található illatmirigy terméke, a pézsmazacskóban gyülemlik fel. Illatanyaga, a muszkon vegyileg rokon az ámbra illatanyagaival. Mindkettő fontos szerepet játszik az illatszeriparban, természetesen szintetikus előállítású termékek formájában.


Az ámbra szó eredetéhez forduljunk angol nevéhez, mely ambergris. Itt a “gris”-nek semmi köze a grízhez vagy kenőanyaghoz, az ámbra kezdeti állagához: a francia szürke szóból jön. A szín hangsúlyozásának jó oka van. Az amber – mely latin közvetítéssel az arab نبر (anbar), ámbra szóból érkezett – eredetileg az ámbrát jelentette, ám egy másik anyag a XV. század elején a fehér vagy sárga ámbra, franciásan amber jaune nevet vette fel, küllemére tekintettel, mégpedig a borostyánkő. Agresszív nyelvfejlődéssel a jóval gyakoribb borostyánról lekoptak a jelzők, ám így magát az “eredeti” ámbrát jelzővel kellett megkülönböztetni. Így keletkezett az ambergris szó. Arab területen nemcsak küllemre hasonlított egymáshoz az ámbra és a borostyán: mindkettőt használták füstöléshez, sőt az ámbrát fűszer gyanánt is. Ez utóbbi “gusztusuk” nem maradt elszigeteletlen.

10 Thomas_Babington_Macaulay,_Baron_Macaulay

Thomas Babington Macaulay (1800 – 1859)

Thomas Babington Macaulay báró (1800 – 1859) neves és szellemes történeti munkája, a terjedelmes bevezetővel ellátott Anglia története II. Jakab trónra lépésétől  megemlékezik arról, hogy II. Károly (1630 – 1685) kedvenc csemegéje volt az ámbrás tojás. Macaulay különös módon az ambergrease írásmódot alkalmazza, bár biztosra vehetjük, hogy a felség nem éppen visszataszító, bűzös állapotában fogyasztotta az ámbrát, bármennyire is kacérkodott a katolikus mértéktartással. Macaulay megemlíti azt a szóbeszédet is, hogy II. Károlyt éppen mérgezett ámbrával gyilkolták meg, és nyilván ezért puffadt a nyelve marhanyelv mekkoraságúra; valamint az általa szintén kedvelt szárított körtét is megmérgezték a biztonság kedvéért, és még számos egyéb kalamitáson is keresztül kellett mennie – de Macaulay az összes ilyen spekulációt nevetségesnek tartja.
Az ámbrát szellemesen vezeti le                                                                                        http://www.grahamhancock.com/phorum/read.php?f=1&i=149928&t=149924 a görög “halhatatlanságot adó” szóból (ambrotos), összefüggésben az ambrózia italával. Ám feltételezését más forrás nem erősíti meg. Ambrus férfinevünk eredetéül azonban feltétlenül elfogadható.

11 baltic amber stone

balti borostyánkő

A magyar borostyán (növény) szó a boroszlánnal együtt a mássalhangzó-torlódás kétszeres elhárításával a szerb brstyan átvétele, míg a borostyán (kő) a német Bernstein szó átvétele. Ez a középalnémet Barnstein szóra megy vissza, melynek előtagja a “brennen”, égni főnévi igenévből ered, utalva a borostyán izzó színeire. A magyar átvételre bizonyára hatott a már régen ismert borostyán (növény) hangalakja.  A borostyánkő görögül ήλεκτρο, az elektromosság szó névadója a borostyánkő elektrosztatikai tulajdonságai alapjén.

Herman Melville (1819 – 1891) Moby Dickjében (Moby-Dick; or, The Whale, 1851) így egy kis igazságot kell tennünk. A címszereplő, egyes bírálók véleményével szemben, nyilvánvalóan nem beluga, fehér delfin, hanem fehér (albinó) ámbráscet – fogascet lévén tényleg képes lehetett Ahab kapitányt megfosztani lábától -, ám ámbráját nem a koponyájában hordozza, és ha testében találják az ámbrát, az semmiképpen sem illatozik.

(A mósuszpolip mósuszillata, akárcsak az ámbráé, később jelentkezik. A friss példányok szagát egyesek a fokhagymáéhoz hasonlítják, de a friss polipok jellegzetes kénhidrogénszaga is felismerhető rajta. A mósuszpolip, ravasz vegyész lévén, a polipok körében megszokott, testet kenő váladékához egy kis bűzanyagot kever, nyilvánvalóan egyes ragadozókat távol tartandó. Viszont ki eszik “másodlagos frissességű” polipot, amikor már a bűzanyagai is elbomlottak? Nagy dilemma. De talán egy kis borral így is elmegy.)


további források:

Reklámok

13 responses to “Az ámbráscet néhány ajándéka

  1. Hja, a mi jó illatszeriparunk igazán tudja, honnan lehet kinyerni a jó, guszta, orrcsiklandozó illatanyagokat, lásd indol és szkatol… 🙂

    Kedvelés

    • Kellemes vágottnövény- és ibolyaillatuk van kellő távolságból…

      Kedvelik 1 személy

      • A vágottnövény és ibolya teljesen reális: az előbbinél már megindulhatott a szárak diszkrét rothadása a vízben (mindnyájan ürítettünk már ki soknapos virágvázát), az utóbbinál pedig a földközeliség invokálja a rothadást. A felengedő, tavaszi erdei talaj mesés illatú tud lenni.

        Az embernek van valami furcsa, majdhogynem perverz szexuális vonzalma különleges szagok iránt, lásd pl. a legfertelmesebben büdös sajtokat, yummie. 🙂

        Kedvelik 1 személy

  2. A yummie olaszul: gnami-gnami.

    Kedvelik 1 személy

  3. Magyarul pedig nyami-nyami. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  4. Gyönyörű a Kosztolányi idézet. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  5. Visszajelzés: Az ámbráscet visszaszól | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: A telített zsírsavak, Görgey Artúr és az év tizenegyedik hónapja | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: A bezoár és fogyasztói | SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: A pokol lepkéi és egy kis katarzis | SUNYIVERZUM

  9. Visszajelzés: Ábel Afroamerikában | SUNYIVERZUM

  10. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  11. Visszajelzés: Pásztortáska | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s