Csapongás Lassustól a pornográfiáig

1 Lassus

Orlando di Lasso (1530? – 1594)

Lasso, vagy, egyházzenei műveihez használt nevén, Lassus, Palestrina, világi műveihez használt nevén Gianetto (1525 – 1594) mellett a késő reneszánsz polifónia legnagyobb mestere.
Egyik legismertebb motettája az Alma Redemptoris mater:

Az internacionális gótika nagymestere, Jos van Cleve (1485 – 1541) megfogalmazásában:

2 Jos van Cleve Szuzanya a gyermek Jezussal

A XIX-XX. század fordulóján nem kisebb személyiség mint Sherlock Holmes A Bruce-Partington-tervek elrablása (1908) című történetben bejelenti, majd ő megír egy minden részletre kiterjedő monográfiát Lassus polifóniájáról.

3 Doyle

sir Arthur Conan Doyle

4 Tovey

sir Donald Francis Tovey

Igaz, a műveit nem hallotta, mert azokat már nagyon rég nem játsszák Angliában, de olvasta őket, és mindenkinek csak javasolni tudja mint kitűnő olvasmányt. (Az írói szándék természetesen Lassus és Holmes tökéletességre törekvő munkastílusának párhuzamba állítása volt.) Nem tudhatjuk, hogy érintette bejelentése a jeles angol zenetörténészt, a többek közt Lassus kutatásával is foglalkozó sir Donald Francis Toveyt (1875 – 1940), aki erősen retrográd, de nem kellemetlen zeneművek komponálásával is foglalkozott:

5 Valentine Baker pasa

Valentine Baker pasa

A nemzetközi összeesküvéseket taglaló Sherlock Holmes-történet érinti Valentine Baker pasa (1827 – 1887) botrányát. Az ezredes élte a brit világbirodalom katonatisztjeinek mozgalmas, az érintettek szemében taszító hősi életét, mígnem 1875-ben bűnei megértek: egy vasúti kupéban megkörnyékezett egy fiatal lányt, Rebecca Dickensont (sz. 1853), a szoknyája alá nyúlt, csókjaival halmozta el, mire a lány, tisztességét megóvandó, a robogó vonat lépcsőjére menekült ki, onnan kiabált segítségért. Bár az erőszaktétel vádja nem állt meg, Bakert illetlen erőszakoskodás címén elítélték és elbocsátották a hadseregtől. A közhangulat erősen ellene volt: azt találgatták, mi történt volna, ha a pasa ezt egy harmadosztályú kupéban követi el, nem pedig az első osztályon. Az ezredes tovább szolgált Egyiptomban a rendőrség kötelékében – ebben az országban ragadt rá a pasa cím is korábban.

A késő viktoriánus kor ünnepelt pornográf szerzője, Charles Carrington (1857–1921), Gyalázat a vonaton: a Skót Expresszen egy előbb megerőszakolt, majd megkorbácsolt asszony igaz története címen adott közre egy hamis történetet 1894-ben.


források:

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s