Verses szabályok

“Ein jedes Meistergesanges Bar
 stell’ ordentlich ein Gemässe dar
 aus unterschiedlichen Gesätzen,
 die keiner soll verletzen.”

Wagner (1813 – 1883) Nürnbergi mesterdalnokok című operájának I. felvonásában Pogner verses formában ismerteti a mesterdalnokság fő elvi szabályait.

Nincs okunk meglepődni, a verses forma illeszkedni látszik tárgyához. De ennek gyökerei mélyre nyúlnak: szabályok verses formába öntése ősi szokás. (Némely fizikai törvényt ma is verses formában dudorásznak, hátha így jobban megértik…)

Ezek célja lehet a biztosabb megjegyezhetőség, mint a fríz jog hallgatói jól tudják: egy középkori forrás azon a ponton, amikor ismerteti, milyen esetekben bocsátható áruba egy árva gyermek öröksége, alliterációs-ritmikus ütembe csap át. Sok hasonlóról tudni. Másik eset, amikor egy szerződés végére a záradék költemény formájában kerül. Egy ó-izlandi békeszerződés, a Tryggdamal (kb.: hűségeskü) a szigorú kötelmek felsorolása végére alliteráló éneket tesz arról, hol kell betartani ezeket:pajzs
(Tartsd be,) mindahol
Toportyánt vadász az ember,
Templomába tér a hívő,
Tüze pogány áldozatnak lobban,
Téli mező zöldbe fordul,
Tejéért sír a kisgyermek,
Tűzhely otthont melegít,
Tengerre bárka száll,
Tompán csillan pajzsok fénye…


források:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s