Amadis meséi

 

1 Amadis

Az Amadis de Gaula a XIV. század elején keletkezett, nagy hatású, csodás elemekkel (pl. virtus) átszőtt lovagregény, szerzője ismeretlen. Későbbi állítólagos szerzői, Vasco Lobeira († 1403), Garci Rodríguez de Montalvo (1450? – 1504) és sokan mások “összegyűjtötték” és harmonizálták a különböző változatokat, kiegészítették, sőt, ha kellett, meg is változtatták: Amadis eredetileg megöli apját, mert anyjával erőszakosan bánik – Montalvo inkább kiegyengeti a konfliktust.

2 Map_Gallia_Tribes_Towns

Gaul: Belgica + Celtica + Aquitania (Julius Caesar felosztása)

Amadis Gaul királya, Perón és az angol Elisena titkos szerelmének még titkosabb gyümölcse, akit kalandos megmenekülése után a skót Gandales lovag vesz gondjaiba. Varázslatok erdején átvergődve a történet következő főbb állomásán a britanniai trónörökösnőt, Orianát, Amadis gyemekkori szerelmét találjuk, akivel újra egymásra találnak, Oriana részéről hatalmas és szövevényes féltékenységi jelenetekkel. A mű hosszú irodalomtörténete folyamán egyszercsak odakeveredik a rivális Dardanus thrák herceg (nem keverendő az isteni származású Dardanusszal, a rómaiak ősatyjával), akivel Amadis párbajban végez. A szerelmespár egybekelését tíz évvel hátráltatja Oriana atyjának, Lisuartének háborúskodása Amadisszal, aki közben varázslatos kalandok közepette Konstantinápolyig is eljut. Ott oltalmába veszi a kis hercegnőt, Leonorinát, aki, megmenekülve, Esplandián karjaiban leli boldogságát. Az idők múltával Lisuarte a Boldogok Szigete királyaként tűnik fel a változatokban.

3 Cervantes_jauregui

Jauregui (?): Cervantes

Cervantes (1547 – 1616) Don Quijotéje nem “általában” a leáldozóban levő lovagregény szelíd paródiája, hanem éppen az Amadis de Gauláé. A címszereplő Amadis lovagi erényeit bámulja, az ő csudatetteit igyekszik utánozni. És bár a lovagregények kora “általában” tényleg leáldozott, az Amadis de Gaula tovább élt, bővült, szelídült, élte a “gondozott kertek” békés, ha nem is természetes életét. A konkvisztádorok állandó hivatkozását a lovagregényre az Újvilág csodái láttán többen feljegyezték, de mindennél ékesebben beszél sok amerikai helységnév, melyet belőle vettek. Leghíresebb közülük Kalifornia, ami az Esplandián kalandjaiból, a mű Montalvo által írt folytatásából származik.

4 Kalifornia
Az operairodalom sem hagyhatta figyelmen kívül tartós népszerűségét. Jelentős művek sora keletkezett a nyomában, mint Lulli (franciásan: Lully) (1632 – 1687) 1684-es Amadise, André Cardinal Destouches (1672 – 1749) 1699-ben komponált Amadis de Grèce című zenés tragédiája, mely az Amadis irodalmi sagájának egy leágazásán alapul. Händel (1685 – 1759) Amadigi di Gaulája (HWV11) 1715-ből mind közül a legjobb; a “Londoni Bach“, Johann Christian (1735 – 1782) az Amadis de Gaule (befejezve: 1779) című feldolgozásán dolgozva elevenítette fel barátságukat Mozarttal (1756 – 1791) Párizsban. Massenet (1842 – 1912) kései kísérlete (Amadis) sosem lett népszerű, meg-megszakította a komponálását. Csak halála után tíz évvel vitték színpadra, kis sikerrel.

5 Amadigi-szerzok

Amadis-szerzők

Az Amadis de Gaula utóéletének bizonyára legkülönösebb fordulata Louis de Clermont de Bussy d’Amboise (1549 – 1579) halála.

6 Pingret_BussydAmboise

Pingret: Bussy d’Amboise

7 Dumas_1802_1870

Id. Alexandre Dumas

A gáláns lovag merőben hamis, megszépített hőse id. Alexandre Dumas (1802 – 1870) La Dame de Monsoreau című, 1846-ban írt regényének, melyből A királyért és a koronáért magyar fordítású címmel film is készült. “Két irányból nyitott” emberként kettős boldogság, kettős boldogulás várt rá korában. Való igaz, hogy élete felvonultat lovagias elemeket. Kitűnő bajvívó volt, ebbéli képességével rettegésben tartotta környezetét (kevéssé lovagiasan). Rosszul ítéli meg a lovagi kor erkölcseit, aki Bussy gáláns kalandjainak garmadáját “lovagiasnak” gondolná. A megszégyenült férjek nem mertek kiállni vele. Hatalmát és előmenetelét nagyban annak köszönhette, hogy ügyesen lavírozott, azaz ügyesen szította a feszültséget III. Henrik király (1551 – 1589) és öccse, Anjou és Alençon hercege, Hercule François (1555 – 1584) között. Utóbbinak bizalmasa is volt. (A herceget születésekor Herkulesnek keresztelték, de később maga látta be ennek abszurditását, így vette fel a szerényebb csengésű Ferenc nevet). A herceg mindenféle jutalomban és címben részesítette kegyencét, különösen azok után, hogy Bussy segédkezet nyújtott neki szökéséhez, amikor a király fogságban tartotta. Szó nélkül elfogadta személyi javaslatait, így Charles de Chambes (1549 – 1621)-t Montsoreau grófjává emelte.

8 Dumonstier nyoman Henri_III_Versailles

Dumonstier nyomán: III. Henrik

9 Clouet_Anjou_Alencon

Clouet: Anjou hercege

valaszto

Bussyt nemcsak a vele egyenrangúak, de a köznép is utálta: rendelkezései önkényesek, népnyúzóak voltak. Bussy a Szent Bertalan-éji mészárlás (1572) egyik kulcsfigurája volt.

10 Montsoreau cimer

Montsoreau címere

Egyebek mellett rokonát, Antoine de Clermont-t is meggyilkolta. Ám briliáns felívelésének egy váratlan fordulat vetett véget.
Anjou hercege megszállottan bújta az Amadis de Gaulát, és ott felkeltette figyelmét egy ócsárlási párviadal.

valaszto

valaszto

Az ócsárlási párviadal ősrégi szokás számos nép körében. Rendszerint ellenőrzött körülmények között, például egy tekintélynek elfogadott személy jelenlétében, a két fél – akár csaták vagy békés párviadalok előtt, akár csak önmagáért – szavakkal esik egymásnak, sértetlenségük garantálásával. Az ógermán regék világában ezeknek a viadaloknak a kijelölt helyszíne volt Agir csarnoka.

A herceg rábírta a vonakodó Bussyt, álljon ki ellene egy ilyen viadalban. Tartotta szavát, nem torolta meg nyílt színen a sértegetéseket, de a gyilkos szavak gyilkos indulatokat keltettek benne. Kereste az alkalmat, amikor a megfelelő módon, csellel állhat bosszút. Nem is kellett sokáig várnia vele. A mit sem sejtő Bussy elküldött neki egy hencegő levélkét, melyben naturalisztikusan beszámol arról, nemes vadász kedves kis zsákmányát sikerült megkaparintania, közelebbről Montsoreau gróf bájos feleségét. Az udvarban tartózkodó, királyi bátyjával éppen jó viszonyt ápoló herceg tréfálkozva, de hátsó szándékkal megmutatta a levélkét III. Henriknek, pontosan ismerve az emberi lélek vonását: ha megbocsátunk az ellenségünknek, jóindulatunk távolról sem terjed ki korábbi ellenfelünk bizalmasaira és tanácsadóira. A herceg számítása fényesen bevált. A király titokban magához kérette a felszarvazott Montsoreau grófot, ismertette vele a történteket, majd virágnyelven közölte vele, mennyire idegenkedik minden botránytól, amelyben valamilyen módon a családja is érintett. – Vonja le mindebből a kellő következtetéseket, gróf – és azzal útjára bocsátotta. Montsoreau gróf felháborodott, de ebből semmi baj nem származott volna akkor, ha Bussy addigi “áldozatai” nem lettek volna gúny tárgyai a gyávaságuk miatt. Így csapdát állított, melyben elrendezte, hogy felesége kis levélben hívja magához Bussyt egy vadászkastélyba. Ott rajtaütöttek, és mielőtt Bussy a várárokba vethette volna magát, hátba szúrták.

11 George_Chapman

George Chapman

Nem sokra Bussy halála után a jeles Homeros (Kr.e. VIII.sz.)-fordító, George Chapman (1559? – 1634) kettős tragédiát írt róla (1602 – 1607): Bussy D’Ambois tragédiája és Bussy D’Ambois megbosszulása (1613) címen. Az előbbiben a gonosz Bussy a herceg feleségét csábítja el, és így leli halálát, a másodikban fivére, a sztoikus Clermont áll bosszút. (Chapman-nél Clermont homoszexuális, nem Bussy.) Chapman másik két, a francia udvarral foglalkozó drámáját betiltották.

12 Henriade

Voltaire: Henriade

Voltaire (1694 – 1778) 1723-ban írt Henriade című, ún. reform-alexandrinusokban írt “epikus poémájában” Bussy valóságos Jago a királyi család viszályaiban. Különösen becses számunkra Pétzeli Jósef (Péczeli József, 1756?–1792) halála évében készített Henriás című fordítása.

13 Petzeli_Josef

Pétzeli Jósef




források:

Reklámok

7 responses to “Amadis meséi

  1. De még mennyire!
    Köszönöm 🙂

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Idu na szmerty | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A fej | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: 1717.7.17 | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Tasso és neve | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s