A negyedik ember

Dániel könyvében, mint az Ószövetségben általában, a kiválasztottak és ki nem választottak nem mint Jók és Gonoszok állnak szemben egymással – máskülönben pedagógiailag sem lenne értelme a történeteknek. Mindazok a borzalmak, amelyeken a zsidók átmentek, az által válnak az ember örök tanulságává, hogy sohasem hiányoznak belőlük a magasztos hősök, akik nemcsak a saját népük, hanem a környező, sőt az összes nép példaképeivé emelkednek minden időkben. A Kr.e. 597-ben kezdődő babiloni fogságot a próféta (1:1) sallangtalanul így jelenti be:

Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt.

A valóságban az a különös, hogy erkölcsi értelemben egyik fél (Jojakim és Nabukodonozor) sem hibáztatható egyértelműen a történtekért.

1 Nebukadnessar_II

II. Nabu-kudurri-uszur, (Kr.e. 634 – 562)

II. Nabu-kudurri-uszur (Nebukadneccar) mindenáron meg kívánta védeni az Újbabiloni Birodalom nyugati peremvidékét, Palesztinát is beleértve, melyről atyja és ő sikertelenül próbálta teljesen kiszorítani II. Neko († Kr.e. 595?) fáraót. Hadműveletei során Jojakim (Kr.e. 634? – 598) júdeai király is a vazallusává, mai szóval szövetségese lett. Kr.e. 601-ben Pelusium mellett csapott össze a két nagyhatalom.

2 Necho-KnellingStatue_BrooklynMuseum

II. Neko (?)

Mindkét sereg hatalmas veszteségeket szenvedett, Egyiptom kiszorult az ázsiai területeiről, de II. Nabu-kudurri-uszur hadserege is hosszú időre hadképtelenné vált. Ez volt az alkalom a függetlenedésre Jojakim számára. II. Nabu-kudurri-uszur egy ideig nem tehetett többet, mint hogy megmaradt vazallusaival zaklatta Júdeát, mindhiába, végül, hadserege újjáéledtén, megindult Jeruzsálem ellen, amelyet Jojakim utóda, fia, Jojakin (Kr.e. 616? – 561?) védett, elfoglalta, és ekkor vette kezdetét a babiloni fogság. Az elhurcolt zsidók megtörésére II. Nabu-kudurri-uszur kötelezően előírja képmásának imádását; ám hárman ellenállnak. Büntetésük: tűzhalál az izzó kemencében.

Dán3:22-26 A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tűznek lángja. Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égő, tüzes kemenczébe esék megkötözve. Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az ő tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tűz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király! Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé. Nabukodonozor ekkor az égő, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jőjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből.

3 Shadrach_Meshach_Abednego_1832

Turner: Sidrák, Misák és Abednégó az égő, tüzes kemencében

A negyedik ember azóta az isteni fiú mint segítség jelképe lett, különösen adventi időszakban:


források:

Advertisements

3 responses to “A negyedik ember

  1. Visszajelzés: Legalább három Ézsaiás | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Kedves éj | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s