Az arc

Recurring Face (részlet)


 But the face returns
 It makes no sense
 My mind moves on
 But my heart is stalled
 An endless pit
 An endless fall
 Just go away
 Free my mind
 Thought is gone
 Gears don’t grind
 Not even dreams
 Disturb my rest
 But freedom never
 Manifests

Mason Rayburn

Kávétlan csütörtök magányos estéjén, amikor a képernyő szélén éhen veszett muslicák pöttyei összefüggő, felelősséggel terhes történetté olvadnak kimerült szemünkben, szokásos kutatásaimat végeztem, vagy, a békesség kedvéért, hiszen ezt a szót okos emberek már lefoglalták maguknak, keresgéltem inkább. Egyre egzotikusabb betegségeket, hogy ébren tudjam tartani magamat. A korai fekvés megrontja a hajnalt.
Krammermann prof. acad. 1920-as közlésébe ütköztem, mely az Acta Psych. Hung. Anal. egyik számában jelent meg:

A szerkesztő szíves felkérésére közérthető formában foglalom össze külhonban már publikált, bizonyos figyelmet kiváltó tanulmányomat a demetricitis első megfigyelt magyar megjelenéséről. E ritka, sőt elit lelki nyavalya nevét az u.n. Torontói Apocryphből nyerte. Ennek azonosított szerzője, a méd származású Hormazd Krisztus kortársa volt, így értesülései nem közvetlenek. Se sorszámmal, se epithetonnal nem jelöli Demetriust, aki ilyenképp identificalhatatlan – mert a zsidógyűlölet, valamint az Úr ebből serkenő haragja, mely a kiválasztott nép üldözőjét őrültséggel sújtja, inkább genus proximuma, mintsem differentia specificája az egyes seleucida fejedelmeknek. Demetriusunk egy duhaj borozás során üvöltözésben tört ki – ezt még nem mondhatjuk normalistól eltérő statusnak -, majd arcokat látott egybeolvadni.
Egykori jó bécsi professorunk, Rötzscher, az eset első leírását az 1820-as évekbe helyezi. A lelki sérült hörgő hangok kíséretében üvölt, és különböző arcfelismerési problemái támadnak. Rötzscher szerint oly ritka tünetegyüttesről van szó, hogy a tudománynak még nem volt szerencséje egy ily beteg dissectiojához, mindamellett az agy arcfelismerő központjának sérülése somaticusan is tételezhető.
Ifjú pályatársam, Muraközy, consultatiót kért, melyet örömmel teljesítettem, hiszen munkakapcsolatunk töretlen, és ezek az ülések számos alkalommal bizonyultak tudományos értelemben gyümölcsözőnek. N., egy kisvárosban observált, illetőleg gondozásba vett, majd ide áthelyezett beteg diagnosisához kért segítséget. A főápoló behozta a beteget, aki oly nyugodtan, mondhatni reserváltan viselte magát, hogy inkább az ápolót, mintsem őt kellett csitítanunk. Kérdéseinkre kissé homályosan, de consistensen válaszolt. Nem volt időnk ahhoz a másfél-két órát igénylő mélyanalysishez, mely szükséges a kórkép pontosításához, és a beteg visszaszállítása után a már öszeállított kórisméhez fordultam. Villámcsapásként ért a felismerés, hogy itt a rejtelmes demetricitis bukkant fel, elsőként a hazai földön. A beteget főnöke, a cégvezető szobájából hurcolták el, és seleucida módra viselkedett.
Az eset jelentőségére tekintettel bekérettem N. közvetlen hozzátartozóit, beszámoltam nekik consiliumunkról Muraközy adjunktussal, és a beteg mihamarabbi gyógyulását elősegítendő alaposan kifaggattam őket szokásairól, viselkedéséről, hóbortjairól. Megállapítható volt, hogy viszonya a környező világhoz igen régen, jóval a kezelésbe vétele előtt megbomlott. Idejét szívesen töltötte elfüggönyözött szobákban és könyvtárak olvasótermében. Baráti köre idővel egyetlen főre szűkült össze. Felkértem a hozzátartozókat, bocsássák a rendelkezésemre N. feljegyzéseit, amit csak találnak. Ezeket kézhez is kaptam, alapos leltárba vétel után irattárunkba helyeztem. Egyetlen levélrészlet bizonyította be kérlelhetetlen tudományos bizonyossággal előfeltételezésemet…

Egy ideje arcfelismerési nehézségekkel küzdök, és bár egyelőre nem üvöltözöm hörögve, nem tartottam ésszerűtlennek utánajárni N. anyagának. Bár okosabb lett volna előzetes nyomozásba kezdeni a dokumentáció fellelhetőségéről, a legkényelmesebb utat választottam: másnap, pénteken délelőtti műszakban dolgozom, és a híres műintézmény, igaz, jópár éve már bezárták, egyetlen villamosmegállónyira van a munkahelyemtől.
A hajdan parkszerűen kiképzett kert rozoga ajtaját egyetlen könnyed láblendítéssel kinyitva muharföldön át a pályaudvarszerű, piszkosan sárgálló főépületbe jutottam, állaga megóvatlan, a folyosóin feltehetően esőzésből származó hatalmas tócsák. Szétszórva komoly, szakállas urak patinás, de gyűrött fotográfiái: gyaníthatóan csak képeik keretére és üvegeire volt szükségük az előttem idelátogatóknak. Kisvártava megtaláltam az irattárat is; az első egy-két szekrény tartalma földre borítva. Efféle limlomok nem kellenek agilis turistáknak. Bár semmiféle katalógust nem vettem észre, nehézség nélkül munkához láthattam, mert az anyag időrendben kitűnően rendezett volt.

valaszto

1 VasvariNem gondoltam volna, hogy az üveg ekkora kincs: a terem minden ablakát kiemelték, öles csóvákban dőlt be a nyári fény. Sokáig süt ilyentájt a nap, ez nagy segítségemre volt. Megtaláltam N., bizonyos Horváth I. anyagát.
A levélrészlet… Kimásoltam a levélből. Küldője, Duci lehetett az emlegetett megmaradt barát.

Köszönöm, szerető barátom, hogy utánajártál ennek a madagaszkári csudabogárnak. Ki gondolta volna, hogy 1880-ban már rajz is készült róla… Hiába, a franciák természetimádata régóta híres. Ami azonban a Természetrajzi Közlöny következő számát illeti, nos, nagyon kérlek, ilyen dolgokkal ne hozakodj elő a főnöködnél. Kérlek, legalább azt várd meg türelemmel, hogy a kellő összehasonlítást magam is megtehessem. Valami ürüggyel megkérem, fogadjon, miután már megnéztem azt a fotográfiát. Evégett külön felutazom én is Pestre, csak azt ne várd, hogy a hetekben, mert sok most a teendő a gyarapodott család körül. Ilonka a csöppséggel egész álló nap…

Vakvéletlen. Így ütközött az arcba Horváth, és így tudhatunk róla mi is, mert ha a madagaszkári csudabogárra nem sikerül rábukkani, akkor Duci nem mondja ki válaszlevelben a folyóirat nevét és a dátumot. Horváth azonban nem volt türelmes. És én is hörögve ordítanék, gondolom, ha kényszerzubbonyban hurcolnak el.
Ismétcsak kellett volna egy egybefüggő terv, hogyan vethetem össze a két arcképet, gondosan kinyomozva, milyen cégvezetők dolgoztak Horváth kisvárosában 1920-ban, de győzött a mohóságom. A közlöny érdekes módon három helyen is hozzáférhető lett volna: két könyvtárban és egy múzeumban – ha nem érem be egyetleneggyel. Ez utóbbiban lapoztam fel az 1880-as évfolyamot a könyvtárak nyári szünete miatt. Teljességgel feleslegessé vált a kép láttán, hogy obskúrus cégvezetőkkel foglalkozzak: a képen, tökéletes részletgazdagsággal, tulajdon néhai apám vonásait ismertem fel. Még az arckifejezése is megegyezett.
Van tehát egy arc, ki tudja, mióta kígyózik át a történelmen, ki tudja, viselője tisztában van-e ezzel a ténnyel, egy arc, amely mikroszkopikus mozaikokból újból és újból összeáll, olyan, mint a híres “Sumer is icumen in“-átok – mióta Fornsete vagy Wycombe megkomponálta 1260 tájt, Sátán úgy felbőszült a kánon tökéletességén, hogy a dallam azóta is zümmög tébolyult imamalomként: ha valaki abbahagyja a dúdolását, ezer és ezer kilométerrel arrébb átveszi valaki más, anélkül, hogy tudná, miért (egyszerre csak úgy az eszébe jut).

2 Sumer Is Icumen In

Formálódik egy arc a sötét anyagból, lomhán kiköpődik, és aki megtudja a titkot, demetricitisre kap hatékony lítiumtablettákat. De itt akkor lennie kell egy központi génkeverőnek, amelyik a véletlen álarca mögé bújva igazi arcokat formáz az alaktalan húspépből. A képkereső semmire sem vezet. Vagy szinte semmire… Kókuszdiót ad, repedt mutatójú thrák napórát, légyölő galócák boszorkánykörét, harmatos lapulevelet, gömbbe írt soklapú testeket, váratlan fordulattal egy évzáró ünnepélyt Accra iskolájában 1920-ból. És egy mellszobrot. III. (Nagy) Antiokhost ábrázolja, amint elkeseredve tekintget ki az időből. Ő a visszatérő arc.

3 Antiochus III

III. (Nagy) Antiokhos…

Krammermann professzor arcának is utánanéztem. Jóval gyengébb.


http://www.writerscafe.org/writing/Clyvelle/1163364/

Advertisements

One response to “Az arc

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s