Borátok közt

fémes bór

fémes bór

sir Humphry Davy

sir Humphry Davy (1778 – 1829)

A bór, noha az ötödik rendszámú elem, nemrégen, 1808-ban került a vegytan látóterébe, amikor sir Humphry Davy elektrolizálás során barnás csapadékként felfedezte. Öt allotróp módosulata közül az egyik rideg és fémszerű, a másik négy kristályos por, melyek egyike keménységben közvetlenül a gyémánt után következik. Ritkasága annak tudható be, hogy nem szerepel a csillagokban lezajló nukleáris fúziós sorban, így kizárólag spalláció, azaz protonhasítás révén jöhet létre.
Több vegyülete is megtalálható az ásványvilágban. A wurtzit-bórnitrid keményebb a gyémántnál. (A tudomány mai állása szerint ennél csak egy keményebb anyag fordul elő a természetben, a lonsdaleit, mely a szén egy további módosulata. Ugyanakkor a wurtzit-bórnitrid kristályszerkezete a gyémántéval egyezik meg.)

wurtzit-bórnitrid

wurtzit-bórnitrid

4 lonsdaleit

lonsdaleit (szénmódosulat)

Bórtartalmú ásványok:

5 szasszolit

szasszolit

6 ulexit kalcittal

ulexit (kalcittal)

7 nifontovit

nifontovit

8 turmalin

turmalin

valaszto

A bór vegyületeit számos helyen felhasználják, pl. a Pyrex típusú üvegekben, hogy hirtelen felmelegedést is kibírjanak, vagy folyatószerként a forrasztáskor, de legrégibb és legsokoldalúbb vegyülete a kémiailag különböző mennyiségben kötött víztartalmú nátrium-tetraborát, azaz a bórax. Ősi időktől használják tisztításra, zománcadalékként, továbbá az élelmiszeriparban és hangyairtásra – láthatólag sokoldalúan foglalkoztatják. Tibetből és nyugatabbról szanszkrit nevén tinkálként terjedt át Európáig. Tinkál-tavak fenekéről hozzák felszínre. Bár eltérő mennyiségű kristályvizet tartalmaznak, hasonló tinkál-tavakat észak-amerikában és olasz földön is találtak. Ma a tisztítatlan bóraxot nevezik így. Velencében régóta tisztítják a közelről-távolról begyűjtött tinkált, ezért hívták magyarul a tisztított tinkált velencei bóraxnak, még szebben velencei pórisnak.

9 tinkal

tinkál

10 borax

bórax

valaszto
A bórax nevéből származtatta Davy az általa nyert csapadékét, amikor boraciumnak keresztelte. Az angol boron szót a karbon mintájára képezték. Ám a bórax szó eredete távolra vezet. Arab és török közvetítéssel a perzsa burak az alapja, melynek jelentése egyrészt halvány színű, fehér, és ebből eredően mindenféle fehér poré is salétromtól nátronlúgon át a bóraxig. De a “halvány” szó lett az alapja egyes konstruktívabb felfogások szerint a perzsa eredetű varannak, azaz ifjú báránynak, amiből feltehetőleg az összes szláv “bárány” szó is származik (és így a magyar is) – bár a szláv nyelvekben a kost nevezik így. (Leszámítva a csehet és a szlovákot, ahol a mienkével azonos értelmű, ami mutatja a szót nekünk átadó nemzetet.) Alternatív elképzelések a görög arnira vezetik vissza a bárány szót, mely azonban szintén származhat a perzsa eredetű szóból. Egyszóval a bór régi magyar neve, a bórany, közelebb áll a bárány szavunkhoz, mint gondolnánk. Ha az elméletek nem túloznak.

11 van Eyck

van Eyck (1390? – 1441): A misztikus Bárány imádása


források:

Advertisements

One response to “Borátok közt

  1. Visszajelzés: Rózsák és kígyók | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s