Az ártalmas ártatlan

Szent Akakios (†… 489) konstantinápolyi pátriárka neve – A: fosztóképző, kakios: ártalmas, ld. kakofónia és kakodilsav – magyarul Ince (az Innocent közvetítésével), vagyis ártatlan. Ezúttal nincsenek források, melyek azt állítanák, ellenfelei szerint Kakiosként látta meg a napvilágot, ami ezúttal is éppoly valószínűtlen lenne, mint, mutatis mutandis, annak idején Eutykhes arkimandrita esetén.

https://sunyiverzum.wordpress.com/2014/09/25/a-boldogtalan-boldog/

Mielőtt Szent Akakios (kopt és ortodox avatás) nagyszabású, jó szándékú, de nagy kárt okozó tetteiről beszámolnánk, ezúttal is ki kell térnünk működése közvetlen előzményeire, vagyis ami a 451-ben megtartott Egyetemes Kalkhedoni Zsinat és Szent Akakiosz 471-es pátriárkává szentelése között történt.

A Szent Markianos császár vezérelte Kalkhedoni Zsinat fő politikai célkitűzése az volt, hogy az azt két évvel megelőző Rablózsinat döntéseit megmásítsa. A messzemenő személyi döntéseken túl Eutykhes (és, újólag, mintegy menetrendszerűen Nestorios) nézeteire is csapást mértek. A hitelvi határozatok, bár kifejezték a korábbi császár, II. Theodosius klientúrája ellenfeleinek egységes akaratát, eklektikusak voltak, amennyiben korábbi hitvallás-értelmezésekből, Nagy Szent Cirill (370? – 444) leveleiből és I. Nagy Szent Leó pápának Szent Ágoston (354 – 430) egyháztanító nézeteiből merített állásfoglalásából (az ún. Tomusból) álltak. Ez utóbbi ellen már közvetlenül a zsinat után mutatkozott bizonyos erőtlen ellenállás. A pápa a diofizitizmus nézetét tette magáévá, mely azt tanítja, Jézusnak kettős, sőt, kettő természete van, a testté válást követően is. Ez aztán utóbb kalkhedoni dogma néven futott be karriert. Az akkor még csendes ellenállók az óvatos miafizitizmus pártján álltak, amely egy istenemberi természetről beszél, melyben mindenesetre keveredés nélkül található meg két külön jelleg vagy hiposztázis. (A kései utókor szkepszisbe hajló hangján csak annyit fűzök ehhez, hogy amíg nem tisztázzuk a természet és a jelleg értelmét és különbségét, nehéz elállnunk a gyanútól, hogy itt ismét az alexandriai-konstantinápolyi politikai ellentétek kifejeződéséről van szó.) A pápa törekvése Eutykhes korai monofizitának tekinthető nézeteinek kigyomlálása volt. (A monofizitizmus soha nem jelentette Jézus egyetlen, mégpedig isteni természetét, hanem az isteni természete döntő túlsúlyát, a későbbi századok során a monoteletizmusig, azaz egyakaratúságig menő egyre szövevényesebb finomsággal.) A zsinat által letett és császári rendelettel száműzött Szent Dioskorus alexandriai pátriárka helyét egyrészt a zsinat által kijelölt, sziklaszilárd kalkhedonista Szent Proterius (…† 457) (ortodox avatás), másrészt, átfedéssel, Szent Dioskorus 454-ben bekövetkezett halálát követően az alexandriai miafiziták cselével beiktatott, apró termetű II. Szent (Macska v. Menyét) Timót (…† 477) (Church cat?) foglalta el (kopt avatás).2 proterius II. Szent (Macska v. Menyét) Timótot az sem riasztotta vissza lépésétől, hogy két évvel azelőtt, 452-ben Szent Proterius zsinatot hívott össze Alexandriában, mely több püspökkel együtt őt is megfosztotta tisztségeitől. Mellékneveként mindamellett egy harmadik állat neve is felmerülhetne, ugyanis felszentelését követően azonnal rejtőzni kezdett a felbőszült Szent Markianos elől. Ez az ősi ortodox (konstantinápolyi) – kopt (alexandriai) szembenállás nyílt szakadássá fajulásának kezdete. 457-ben Szent Markianos császár egy körmenetben túlerőltette üszkösödő lábát, és rövidesen életét vesztette. Az alexandriai miafiziták haladék nélkül hivatalba állították II. Szent (Macska v. Menyét) Timótot. Szent Proterius menekülőre fogta, de Alexandria falain túl Ézsaiás próféta jelent meg álmában, aki visszatérésre buzdította (Quo vadis). „Majd ott fogadlak” – tette hozzá a próféta, és ebben Szent Proterius felismerte közelgő vértanúságát. Mindenesetre egy keresztelőkápolnában keresett menedéket, ám a II. Szent (Macska v. Menyét) Timót által felheccelt tömeget még a nagyszombati zsolozsmák hangja sem riasztotta vissza attól, hogy hetedmagával felkoncolja. Holttestét kötélen hurcolták keresztül a városon, majd darabokra tépték, elégették és hamvait a szélbe szórták.

http://oca.org/saints/lives/2014/02/28/100617-hieromartyr-proterius-the-patriarch-of-alexandria

460-ban azonban I. (Thrák) Leó (401 – 474) bizánci császár elűzte II. Szent (Macska v. Menyét) Timótot Alexandriából.3 640px-Leo_I_Louvre_Ma1012_n2 Helyébe a kalkhedonista III. (Ingósüvegű) Timótot (†… 481) ültette, ám a császár halálát követő zavargások során 475-ben elzavarták az új pátriárkát. II. Szent (Macska v. Menyét) Timót diadallal visszatért, de öröme nem tartott sokáig, rá két évre meghalt. A miafiziták gyorsan megválasztották utódát, III. Szent (Dadogós) Pétert (…† 490) (kopt avatás), akit azonban Isauriai Zénó (425 – 491) bizánci császár kergetett el haladéktalanul, és restaurálta III. (Ingósüvegű) Timótot élete utolsó négy évére.valaszto

zeno

Címadó Szent Akakiosunk életpályájára térve, pályájának legkorábbi szakaszáról a beszámolók megemlítik, hogy feltűnő sikerrel töltötte be Konstantinápolyban árvagondozói hivatalát. Stílusa egyszerre volt nemes és udvarias, finom és kellemes. I. (Thrák) Leó császár felfigyelt a képességeire, és udvarába hívatta, hogy tanuljon tőle. Senkit sem ért váratlanul, amikor Szent Gennadius (…† 471) (ortodox avatás) halálát követően ő foglalhatta el a megüresedett konstantinápolyi pátriárkai széket.

http://oca.org/saints/lives/2014/08/31/102444-st-gennadius-the-patriarch-of-constantinople

Ez alatt a „nagypolitikában” messzemenő, természetesen a hitéletre is döntően kiható változások mentek végbe.

I. (Thrák) Leó fia gyermekként meghalt. Legidősebb leánya, Ariadne (450? – 515) több eljegyzést követően végül a katona Isauriai Zénó oldalán ért révbe, és Leó nevű gyermekük révén Isauriai Zénó a trónörökös apja lett. 468-ban Basiliscus (…† 476-77), a császár sógora szerencsétlen kimenetelű hadjáratot vezetett a vandálok ellen, melyben Isauriai Zénó nem vett részt. Ám a következő évben thrák hadvezérré nevezték ki. A császár és a hadvezér kikérte Oszlopos Szent Dániel (409? – 493) spirituális tanácsait, aki így felelt: Zénó összeesküvés célpontja lesz, de sértetlenül kerül ki belőle. Minden így is lett, Aspar (400? – 471), egy rivális hadvezér valóban összeesküvést szőtt Zénó ellen, de Zénó Antiókiába menekült.

4 AsparOttani kétéves tartózkodása során megismerkedett és megbarátkozott II. Szent (Kallós) Péter (…† 471) pátriárka (ortodox avatás) monofizita tanaival. Ezenközben 470-ben Aspar feleségül vette a császár fiatalabb leányát, Bíborbanszületett Leontiát (457 – 479 u.), ám a császár, nyilvánvalóan Isauriai Zénó és Basiliscus támogatásával, meggyilkoltatta Aspart. A visszatérő Zénó magas katonai rangra emelkedett.

valaszto

A császár halála után unokája, Isauriai Zénó fia, II. (Kis) Leó (467 – 474) lépett uralomba, de még csak hét éves volt, így apja régens, majd társcsászár lett, fia halála után teljes jogú császár. 475-ben anyósa, Aelia Verina (†… 484) társult testvérével, Basiliscusszal, és szövevényes összeesküvéssel, gót támogatással Isauriába űzték Zénó császárt, aki azonban árulások, cselvetések révén a következő évben visszatért és bosszút állt.

Basiliscus ellencsászárként szabadon élhetett monofizita meggyőződésének: enciklikában hatálytalanította a Kalkhedoni Zsinat határozatait, köztük I. Nagy Szent Leó pápa diofizita téziseit. Szent Akakios résen volt. Minden részletre odafigyelt, kitapintotta Basiliscus uralmának gyenge pontjait, és levelezésbe kezdett a kalkhedoni irányzattal rokonszenvező Szent Simplicius (†… 483) pápával – v.ö. Husz János (1369 – 1415) utolsó szavaival… -,5 Sansimpliciopapa aki körültekintésre intette őt. Szent Akakios úgy döntött, harciasan fellép Basiliscus ellen, és támadásait kiterjesztette II. Szent (Macska v. Menyét) Timót alexandriai pátriárka ellen is. Szövetségesre talált Oszlopos Szent Dánielben. Az ellencsászár, érezve helyzete megrendülését, visszavonta enciklikáját, de ennek már nem volt jelentősége. Az általa elűzött Zénó császár visszatért Isauriából. Szent Akakios helyzete így minden téren megerősödött.

A szintén monofizita beállítottságú Isauriai Zénó mindamellett jól érzékelte, hová vezet a hitbéli torzsalkodás, így 482-re kidolgoztatta Szent Akakiosszal a Henotikont („Egyesítés”). Ez a nagy jelentőségű, békítő szándékú hitelvi munka világosan foglalt állást, illetve világosan nem foglalt állást három fontos kérdésben. Egyrészt határozottan megbélyegezte Eutykhes és Nestorios tanait, továbbá elfogadta Nagy Szent Cirill téziseit (az ún. tizenkét anathémát). E két pont egyértelműen a kalkhedonisták számára volt kedves. Ám a miafizitáknak tett szerénynek tűnő engedmény, vagyis hogy nem foglal állást I. Nagy Szent Leó diofizita Tomusának kérdésében, óriási botrányt és 519-ig tartó skizmát idézett elő. A Henotikon III. Szent Félix pápa (†… 492), Dialógusíró 6 Felix3I. Nagy Szent Gergely pápa (540? – 604) ükapja heves ellenállásába ütközött, mert a pápa a római befolyás csökkentésére tett kísérletet érzett I. Nagy Szent Leó ignorálásában. Letette és kiközösítette Szent Akakiost  ( – szánalmas – mondta Szent Akakios), ám lépésének nem lettek gyakorlati következményei Konstantinápolyban.   A pápa nagy aktivitásról tett tanúságot, kiátkozta az antikalkhedonista ellenállás két pillérét, II. Szent (Kallós) Péter antiókiai pátriárkát és III. Szent (Dadogós) Pétert is, bár viszonyuk Isauriai Zénóhoz 7 Semissis-Anastasius_Iéppen ellentétes volt. A szakadás kelet és nyugat között Isauriai Zénó utóda, az özvegye, Ariadne által trónra segített I. Anastasius Dicorus (430? – 518) alatt sem szűnt meg. Egészen 519-ig kellett várni ezzel, amikoris a megbékélést nyélbe ütötte Szent Hormisdas pápa (450 – 523) és egy illír kondás, I. Justinus bizánci császár (450 – 527), I. Justinianus (483 – 565) nagybátyja.8 Pope_Hormisdas9 JustinI

Szent Hormisdas pápa végre megnyugodni látszott a „keleti végek” helyzete és a nyugati (diofizita) nézetek megszilárdulása ügyében.

Ebben nagyot tévedett.

További források:

Henry Chadwick: A korai egyház. Osiris Kiadó, 2003

http://www.cristoraul.com/readinghall/Western-Civilization-Jewels/HEFELE/Volume-4.html

Advertisements

10 responses to “Az ártalmas ártatlan

  1. Visszajelzés: A boldogtalan boldog | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Seroe, a 193 napos király | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Múzsa a fegyverek közt | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: 2-3 Areopagita Dénes | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: A mi macskánk | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Újabb zavarok Bizáncban | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: A hölgy, a menyét és a hölgymenyét rövid, de bonyolult története | SUNYIVERZUM

  9. Visszajelzés: Verdi és Händel | SUNYIVERZUM

  10. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s