Széljegyzet

A minden és a semmi

Hogy mi ma a filozófia és annak esetleges alapkérdése, teljes titok övezi, az a beavatott, aki fel tudja idézni, régebbi korok beavatottjai mit tartottak erről.

A bölcsesség szeretete, igen, igen. A cél szerény volt, és talán pislákolt valami távoli remény, hogy amit szeretünk, ahhoz előbb-utóbb érteni is fogunk. Nem teljesen alaptalan ez a remény. A bűvészek, zeneesztéták rettegnek a connoisseuröktől, azoktól, akikben a szeretet nagyobb, mint bennük, és a lélek örök táncikálása a tárgy körül olykor félelmetes tudásokat púpoz fel. A filozófiában azonban ez nem fenyeget. Mindaddig, amíg kerüljük az olyan mondatokat, melyeknek alanya és állítmánya jól láthatóan kidomborodik, nem lehet fogást találni rajtunk.

Mindenesetre röviden tájékozódtam a filozófia alapkérdéséről. “Helyünk a világban.” Gondolkodó emberhez méltatlan szómágia, mely eleve abból indul ki, hogy “mi” vagyunk, “mi” van. Schopenhauer, aki bár nagy ambícióval felépített egy roppant légvárat, a mainstreamtől mégis távol áll, antik pédákra hagyatkozva így teszi fel az alapkérdést: “Miért van valami, ha lehetne semmi is?”.

Mindaddig, amíg a “minden” helyi apróság volt, teljes nyílhegykészlet a puzdrában, a baráti kör valamennyi tagja, az emberek egész jól elboldogultak Richard antinómiája nélkül. A matematika sebesen kiábrándította képzelgéseikből a jámborokat. E téren az eredmény tömören összefoglalható: nincs minden. Természetesen a megfogalmazás szándékosan provokatív. Ha igaz és érvényes lenne, meg lehetne kérdezni a “minden” értelmét. Ami nincs. Valójában arról van szó, hogy a matematika megmutatta: a “minden”-nel kapcsolatos elvárások inkonzisztensek, ezekből nem kristályosítható ki értelmes fogalom.

A szomorú hír az, hogy a nemlétező “minden” hagyományos ellentettje, a “semmi” sincs. Képzeljük el, hogy Thales (vagy más) kitalálja az ismert tételt, papiruszra írja, majd a tekercs elvész. Meggyullad. Tengerbe pottyan. Kihal az emberiség és a majomság. További veszteségként eltűnik a teljes anyagi világ. Akkor a Thales-tétel érvényét veszíti? Melyik ponton? Fokozatosan? Érvénytelen akkor is, ha nem találják ki? Például a Marson, ahol nincs élet? Máris megnyugodhatunk: ha “semmi” nincs a világban, Thales-tétel akkor is van. Nincs az a cenzor, aki betilthatná. Üres halmaz is van, az üres halmazt tartalmazó halmaz is, ebből felépül az összes természetes szám, abból a teljes matematika. A fizika és matematika között, ma már tudjuk, nincs ott a Bécsi Kör elválasztó, tiltó alabárdja. Színtiszta matematikai konstrukció ad nekünk áramot.

Ne szomorkodjunk a “minden” és a “semmi” elvesztésén. Csak az ideáljaink közül hullottak ki, feleslegesen foglalták a helyet és tompították az elmét.

Reklámok

One response to “A minden és a semmi

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s